Fájdalmasan érezhető néha az Achilles-ina? Íme, hogyan tükrözi a tested ezt a krónikus problémát.

Az Achilles-ín körüli fájdalom és a szemmel látható sárgás dudorok betegségre utalhatnak. Ilyen tünetek jelentkezésekor fontos, hogy minél előbb orvosi segítséget kérjünk.

Nem minden betegség okoz tüneteket, a magas koleszterinszint példáuk egy tipikus alattomos társa lehet a mindennapoknak. Sokszor semmi panasz, semmi fájdalom, mégis évekig ott munkál belül. A Brit Szívalapítvány (British Heart Foundation) most figyelmeztetett: előfordul, hogy testünk a bokán keresztül próbálja jelezni, ha nincs rendben a koleszterinünk.

Magas koleszterinszint esetén apró sárgás kiemelkedések jelenhetnek meg az Achilles-ín környékén, melyeket tendinous xanthomának hívunk. Eleinte talán csupán esztétikai problémát jelentenek, de valójában komoly zsírcsere-zavarra utalnak, és viselésük során akár fájdalmat is okozhatnak a lábban.

A dudorok nem csak a bokán, de az ujjakon vagy a térdeken is felbukkanhatnak, puha, sárgás csomók formájában, mintha a test egy kis zsírpárnát építene a bőr alá.

A bőrön kívül a szemünk körüli terület is árulkodhat állapotunkról. Ekkor egy halvány, fehér sáv jelenhet meg az írisz körül, vagy apró, sárgás foltocskák tűnhetnek fel a szemzugban, amelyeket xanthelasma néven ismerünk. Míg idősebbeknél ezek a pöttyök természetes öregedési folyamatnak tekinthetők, fiatalabbaknál komoly figyelmeztetést jelenthetnek az egészségügyi problémákra.

Az orvosi szakértők hangsúlyozzák, hogy ezek a figyelmeztető jelek akár évekkel korábban is megjelenhetnek, még mielőtt bekövetkezne egy szívinfarktus vagy stroke. Ezért elengedhetetlen, hogy évente átessen a koleszterinszintünk ellenőrzésén, különösen, ha a családi anamnézisben szerepelnek hasonló betegségek.

A laborleletek általában tartalmazzák az összkoleszterin szintet, valamint a két fő fajtáját: az LDL-t, amelyet gyakran "rossz" koleszterinnek neveznek, és a HDL-t, amit a "jó" koleszterin címkével illetnek. Az ideális összkoleszterin szint 5 mmol/l alatt van, míg az LDL szintje számára a 3 mmol/l alatti érték számít optimálisnak. Amennyiben ezek az értékek túllépik a megadott határokat, az érfalakon lévő lerakódások mértéke növekszik, ami hosszú távon érelmeszesedéshez, magas vérnyomáshoz, sőt súlyos esetekben trombózishoz vagy szívinfarktushoz vezethet.

A magas koleszterin mögött gyakran a túlsúly, mozgásszegény életmód, zsíros ételek, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, esetleg pajzsmirigy alulműködés vagy cukorbetegség is állhat.

Genetikai hajlam is lehet - ha a családban előfordult már korai szív- vagy érrendszeri probléma, érdemes erre figyelni.

Ha gyanús bőrelváltozások jelennek meg, vagy ha a családban többször előfordul a magas koleszterin szint, érdemes felkeresni a háziorvost. Ő beutalót ad a szükséges vérvételhez. Szükség esetén az életmódváltás - például a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás és a dohányzás mellőzése - gyakran elegendő lehet a helyzet javításához.

Amennyiben a kisebb módosítások nem vezetnek eredményre, az orvos dönthet a gyógyszeres terápia alkalmazásáról.