Ferenc pápa búcsúztatása: Az utolsó tiszteletadás | Vajdaság MA

Az egész világot mély fájdalommal töltötte el Ferenc pápa végső búcsúja, hiszen 1,37 milliárd katolikus hívő lelki vezetője távozott az élők sorából. A pápa végakaratának megfelelően koporsóját a római Esquilinus-dombon álló Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezték örök nyugalomra. Mielőtt azonban végső nyughelyére került volna, a hívők utolsó tiszteletüket tették a szűzanya ikonja előtt, ezzel is kifejezve szeretetüket és tiszteletüket. A Szent Péter-bazilika előtti téren 200 ezres tömeg gyűlt össze, hogy búcsút vegyen a katolikus egyház főpapjától, akinek tanításai és vezetése mély nyomot hagytak a világban.

A pápa lelki üdvéért tíz órakor a Szent Péter-bazilika előtti téren Giovanni Battista Re bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja vezette az ünnepi misét. Ezt a szertartást az Ordo Exsequiarum Romani Pontificis előírásai szerint tartották, mely a pápák temetésének liturgikus kereteit határozza meg. Az istentisztelet az Ultima commendatio, azaz az utolsó könyörgés és a Valedictio, a végső búcsú szertartásával zárult, mély tisztelettel adózva az elhunyt előtt.

A Szent Péter-bazilika előtt zajló szentmisén a világ vezető politikai személyiségeinek szinte teljes spektrumát láthattuk.

Az Egyesült Államok képviseletében Donald Trump elnök és felesége, Melania jelent meg. Nagy-Britannia nevében nem III. Károly király és Kamilla királyné tette le a kegyeletet, mivel az uralkodó néhány héttel ezelőtt Ferenc pápával találkozott. Az Egyesült Királyságot a trónörökös, Vilmos herceg és Keir Starmer miniszterelnök képviselte. A Ferenc pápa lelki üdvéért tartott szentmisén részt vett Emmanuel Macron francia elnök, Javier Milei argentin elnök, Lula da Silva brazil elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Az Európai Uniót Ursula von der Leyen, míg Magyarországot Sulyok Tamás köztársasági elnök képviselte, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt vett részt a gyászszertartáson.

A világ különböző tájairól érkező delegációk a diplomácia világában elterjedt francia ábécé alapján foglaltak helyet a Szent Péter téren. A Vatikán hivatalos tájékoztatása szerint ugyanezt a rendszert alkalmazták II. János Pál pápa 2005-ös temetési szertartásán is.

A Szentszék ceremóniahivatalának rendelkezése szerint a Szent Péter tér közepén, a bazilikához vezető lépcsősornál felállított szabadtéri oltárral szemben a papok, szerzetesek és apácák kapnak helyet, a bíborosok pedig a szertartáson koncelebráltak. Ez utóbbi kapcsán a Vatikán azt a tájékoztatást adta, hogy a bíborosi testületnek már több mint száz tagja Rómában van, s részt vesznek a gyászmisén. A legidősebb közülük a 99 éves Angelo Acerbi volt apostoli nuncius, aki Ferenc pápa ravatalozási ceremóniáján is jelen volt.

A szertartást követően a szentatya koporsóját bevitték a Szent Péter-bazilikába, ahonnan a Santa Maria Maggiore-bazilikába, Krisztus földi helytartójának végső nyughelyére szállították.

Az 5. század elején, a római császárok uralkodása alatt épült pápai főszékesegyház a római négy patriarchális bazilika egyik kiemelkedő példája. Nevét Szűz Máriától örökölte, és bár a Vatikán birtokában van, meglepő módon nem a Vatikán területén helyezkedik el.

Krisztus földi helytartóját a főszékesegyház lépcsőin a szegények egy csoportja várta.

Nem csoda, hogy a pápa Argentína érsekeként is a szerénység híve volt: nem használt autót, inkább a tömegközlekedést választotta, és amikor Rómába utazott, a turistaosztályt preferálta. Pontifikátusának első napja óta a vatikáni Szent Márta-vendégházban élt, elutasítva az Apostoli Palota pápai rezidenciájának kényelmét.

A szerény pápa rendkívüli figyelmet szentelt a rászorulókra, mindig is a szegények védelmezőjeként lépett fel.

A Róma utcáin élő hajléktalanoknak a Vatikán közelében külön férfi, külön női éjszakai szállást nyitott, a Szent Péter tér oszlopcsarnokában pedig kisebb mosodát, zuhanyzókat alakított ki számukra, orvosi ellátást és fodrászt biztosított a hét egyes napjain. A rászorulóknak a nagyobb ünnepeken többek között pénzadományt juttatott, ingyenes filmvetítést és koncerteket tartatott a Vatikánban. A Szent Péter tér közelében esténként meleg ételt kaptak, hálózsákjukat és sátrukat szabadon felverhették a teret szegélyező árkádok alatt.

A Santa Maria Maggiore-bazilika Ferenc pápa végső nyughelyéül szolgál, amely így különleges jelentőséggel bír az ő öröksége szempontjából.

Ahogyan a hirado.hu is említette, Ferenc pápa az utóbbi évek során többször is egészségügyi problémákkal küzdött. E romló állapotának következményeként 2022. június 29-én, a Szentháromság nevében, megfogalmazta végrendeletét.

A Szentszék által közzétett dokumentum szerint Krisztus földi képviselője a következőket fogalmazta meg: "Mivel érzem, hogy közeledik az életem végső szakasza, és az örök élet ígérete iránti hittel tekintek a jövőbe, végrendeletemet csupán a temetésem helyére kívánom korlátozni. Életem és papi, püspöki hivatásom minden pillanatát Urunk édesanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának ajánlottam. Ezért kérem, hogy földi maradványaim a feltámadás napját várva a Santa Maria Maggiore pápai bazilikában nyugodjanak."

Azt kívánom, hogy utolsó földi utam ezen a nagyon ősi Mária-kegyhelyen érjen véget, ahová minden apostoli utam kezdetén és végén elmentem imádkozni, hogy szándékaimat bizalommal a Szeplőtlen Szűzanyára bízzam, és megköszönjem neki gyengéd, anyai gondoskodását. Kérem, hogy sírhelyemet az említett pápai bazilika páli kápolnája (Salus Populi Romani-kápolna) és a Sforza-kápolna közötti mellékfolyosó fülkéjében készítsék el.

A sírnak a föld mélyén kell pihennie; legyen letisztult, mentes mindenféle díszítéstől, csupán egy név álljon rajta: Franciscus.

Ferenc pápa síremlékét Liguriai márványból fogják megalkotni - tudatta Rolandas Makrickas, a Santa Maria Maggiore-bazilika vezető papja. A főpap elmondta, hogy a szentatya halála előtt közvetlen utasításokat adott a temetéséről. "A pápa sírja az élete egyszerűségét tükrözi majd. Olyan szerény és letisztult legyen, mint amilyen ő maga volt" - hangsúlyozta a főpap. Megosztotta azt is, hogy a választás Liguriára esett, mivel Ferenc pápa ősapai gyökerei ezen a vidéken találhatóak, Észak-Olaszországban. (hirado.hu)

Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja, Ferenc pápa közvetlen és nyitott személyiségét emelte ki, valamint az ő elkötelezett támogatását a szegények, menekültek és a társadalom peremén élők iránt. A béke melletti határozott kiállását is hangsúlyozta a pápa búcsúztatási szertartásán elmondott homíliájában.

A vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren zajló szertartás során Giovanni Battista Re hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa valóban a nép közé tartozott. Szíve mindenki előtt nyitva állt, és közvetlen, informális stílusával még az egyházi hagyományoktól távol álló emberekhez is eljutott. Az ő megközelítése spontán volt, amely lehetővé tette, hogy bárki érezze a közelségét és a szeretetét.

A bíboros azt is mondta: Ferenc pápa mélységesen érzékeny volt a kortárs drámákra. Osztozott globalizációs korunk félelmeiben, szenvedéseiben és reményeiben, és az emberek szívét közvetlenül és azonnal elérni képes üzenetekkel vigasztalt és bátorított.

Meggyőződése szerint az egyház egy olyan otthont képvisel, ahol mindenki szívesen látott vendég, és ahol az ajtók mindig nyitva állnak a belépők előtt - felelte.

Az elhunyt egyházfő szavai mélyen megérintettek, amikor több ízben is a "tábori kórház" képével illette az egyházat, amely egy csata után áll: egy hely, ahol sokan szenvednek sebekkel. Ez az egyház nem csupán vallási közösség, hanem egy olyan menedék, amely minden embert magához ölel, függetlenül attól, hogy milyen hitet vall, vagy milyen élethelyzetben találja magát. Olyan tér, ahol a fájdalom és a gyógyulás találkozik, és ahol a sebeket nemcsak észlelik, hanem valóban gyógyítják is.

Hozzátette: Ferenc pápa számtalan gesztust tett a menekültek és az elvándorlók felé, és folytonosan hangsúlyozta a szegényekért végzett munka fontosságát.

Jelentőségteljesnek nevezte, hogy Ferenc pápa első útja a sok ezer emberéletet követelő kivándorlás szimbólumának tekinthető Lampedusa szigetére vezetett.

Negyvenhét apostoli útja közül különösen fontos volt a 2021-es iraki látogatás, amelyet minden kockázat dacára vállalt. Ez a nehéz apostoli út gyógyírt kínált az ISIS miatt oly sokat szenvedett iraki lakosság nyílt sebeire, emellett fontos volt a vallásközi párbeszéd szempontjából is - értékelt.

2024-es, négy ázsiai és óceániai országot érintő útja révén a pápa eljutott "a világ leginkább periférikus perifériájára" - mondta Giovanni Battista Re.

Kiemelte, hogy Ferenc pápa folyamatosan kiáll a háborúk ellen. Mint mondta, a háború csupán az emberek életének kioltását, valamint az otthonok, kórházak és iskolák lerombolását eredményezi. A konfliktusok soha nem segítik a világot, hanem mindig súlyosabb állapotokat hagynak maguk után, mint amilyeneket előidéztek, és ez mindenki számára fájdalmas és tragikus következményekkel jár.

Homíliája zárásaként a bíborosi kollégium dékánja kifejezte kérését Ferenc pápához, aki szívesen zárta beszédeit azzal a felhívással, hogy ne felejtsenek el imádkozni érte, most pedig arra kérte a pápát, hogy ő imádkozzon értünk. Ferenc pápa így válaszolt: "Az égből most áldd meg az egyházat, áldd meg Rómát, áldd meg az egész világot! Ahogyan ezt múlt vasárnap tetted a bazilika erkélyéről, amikor utoljára magadhoz ölelted Isten egész népét, és lélekben együtt voltál az emberiséggel, amely tiszta szívvel keresi az igazságot és ápolja a remény lángját." – idézte Giovanni Battista Re. (MTI)