Úgy tűnik, hogy Šimkovičováék nem igazán jól kezelték az új himnuszra vonatkozó szerződést. Még az is lehet, hogy az egész megállapodás érvénytelen!

A kulturális minisztérium az Oskar Rózsa által komponált zeneműre vonatkozóan szerződést kötött, amely alapján licencet kíván kiadni azok számára, akik szeretnék felhasználni a himnusz új verzióját. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki az új himnusz használatára vágyik, köteles előzetes engedélyt kérni a minisztériumtól. Egy ügyvéd azonban úgy véli, hogy a jogszabályok nem teszik lehetővé az ilyen engedélyezési rendszert.

A kulturális minisztérium 20 ezer euróval jutalmazta Oskar Rózsa zeneszerző cégét, hogy megalkossa a himnusz új verzióját. Ezen felül, további 26 500 eurót is biztosítanak a cég számára, amely a szükséges költségek és a hangfelvétel előállításának fedezésére szolgál.

Adam Kvasnica ügyvéd, szerzői jogi szakértő szerint viszont a Martina Šimkovičová és Oskar Rózsa által aláírt szerződés érvénytelen, mivel a minisztérium több hibát is vétett benne - írja az Aktuality.

Kvasnica az Aktualityvel közölte, hogy saját kezdeményezésből tanulmányozta át a szerződést azt követően, hogy hallotta Rózsa enyhén arrogáns nyilatkozatát. A zeneszerző, aki novemberben a nemzetközileg körözött álhírterjesztő és antiszemita Daniel Bombicnál volt látogatóban Londonban, azt üzente kritikusainak, hogy nem nekik készítette a himnuszt. A minisztérium november 18-án tette közzé a Rózsával kötött szerződést, tehát kb. egy hónappal azt követően, hogy az új változatott felvették.

A szerződés tartalmában szerepel, hogy a mű még csak most van kialakulóban. A minisztérium egy vállalkozási és egy licencszerződést kötött az Orchestral céggel, melynek tárgya "egy zenemű - a Szlovák Köztársaság himnuszának újraértelmezése". Rózsa cége tehát beleegyezett abba, hogy licencet biztosít a minisztériumnak az elkészített mű felhasználására. Ugyanakkor a szerzői jogi rendelkezések értelmében bizonyos művek esetében nem lehetséges licenc megkötése.

Ezek közé tartoznak a népkultúra hagyományos alkotásai is, és érdekes módon a szlovák himnusz szövege Janko Matúška nevéhez fűződik, aki ezt a 19. században alkotta meg a "Kopala studienku, pozerala de nej" népdal dallamára. Kvasnica álláspontja szerint, bár Rózsa újraértelmezi a művet, annak hagyományos népi jellegét nem veszti el, így nem esik a szerzői jogi védelem alá. Más szóval, ezekre a művekre nem köthető licencszerződés, mivel a szerzői jogi törvény értelmében nem tekinthetők a szerzői jog tárgyának.

Emellett fontos megjegyezni, hogy állami szimbólumokkal kapcsolatban nem lehet licencszerződést kötni, hiszen a himnusz a Szlovák Köztársaság állami emblémájaként van elismerve az Alkotmányban. A szerződés értelmében a minisztériumnak joga van engedélyezni a módosított himnusz használatát, azonban Kvasnica véleménye szerint a tárca ilyen lépéseket tenne, amelyek ellentétesek a jogszabályokkal. Az ügyvéd kijelentése szerint senkinek sem szükséges engedélyt kérnie a kulturális minisztériumtól az állami szimbólumok alkalmazásához, és a szerződés érvénytelensége miatt lényegében úgy tűnik, mintha nem is jött volna létre.

A minisztérium eltérő álláspontot képvisel Kvasnicával szemben, arra hivatkozva, hogy a jogszabályok szerint az állami szimbólumok nem képezhetik szerzői jogi védelem alá eső tárgyakat. Ugyanakkor ez az elv nem vonatkozik arra az esetre, amikor a szimbólum megalkotásának alapjául szolgáló műről van szó. Petra Bačinská szóvivő példaként említette, hogy ilyen alapot adhat egy vers, egy dal szövege, vagy akár egy zenemű, amely nem tartalmaz szöveget.

Kvasnica szerint ez az érv nem állja meg a helyét, mivel a minisztérium az elejétől fogva állami szimbólumként kezeli Rózsa művét. Szerinte, ha érvényes lenne az, amit a minisztérium állít, akkor az azt jelentené, hogy az új módosított himnusz gyakorlatilag még nem is volt állami szimbólum.

Kvasnica szerint további érthetetlen és zavart megfogalmazások is vannak a szerződésben, így például az sem egyértelmű, hogy ki kötötte a szerződést a minisztériummal. A hivatalos adatok szerint az Orchestral vállalat képviseli Rózsát, aki így nem szerződő fél. A szerződés szerint tehát a jogok és a kötelezettségek nem Rózsánál, hanem a cégjénél vannak. Ugyancsak problémát jelent, hogy a szerzői jogi törvény olyan műveket véd, amelyeket fizikai személyek hoznak létre. A szerződés szerint viszont a minisztériumnak az Orchestral vállalat adott licencszerződést a himnusz használatára.