A következő években egyre nagyobb számban fognak hőszivattyúkat telepíteni, ami új lehetőségeket teremt a fenntartható energiahasználat terén.

A hőszivattyú egy rendkívül innovatív megoldás, amely hatékonyan képes kielégíteni az épületek hűtési és fűtési szükségleteit. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányában hangsúlyozza, hogy ez a technológia kulcsszerepet játszhat a 2020-ban elfogadott Nemzeti energiastratégia megvalósításában, különösen a hőszivattyúkra vonatkozó irányelvek tekintetében. A hőszivattyúk alkalmasak a gázkazánok, valamint más, központi fűtési rendszerek helyettesítésére, amelyek radiátorokon keresztül biztosítják a helyiségek melegét. A hatékonyságuk abban rejlik, hogy nem termelnek hőt, csupán áthelyezik azt a külső és belső tér között, így akár háromszáz százalékos hatásfok elérésére is képesek, míg a hagyományos gázkazánok átlagos hatékonysága csupán 85 százalék.

Magyarország 2020-ban megújította a Nemzeti energiastratégiáját, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra százezer hőszivattyú kerüljön telepítésre. Ha az elmúlt öt évben tapasztalt növekedési tendencia folytatódik, akkor a kitűzött cél elérhető közelségbe kerülhet.

A technológiai fejlődés felgyorsulását jelentősen befolyásolta a 2022-ben tapasztalt drámai gázáremelkedés, mely új irányokat nyitott meg a piacon. Ezen kívül, az elmúlt évek során különféle állami ösztönzők álltak rendelkezésre, amelyek szintén hozzájárultak a folyamatok felgyorsításához. Ezek az ösztönzők kamatmentes, valamint kedvező kamatozású hitelek formájában érkeztek, köszönhetően a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által indított programoknak.

Magyarország Nemzeti energia- és klímaterve szerint a jövőbeni célok között szerepel, hogy 2030-ra az épületek fűtésében a földgáz felhasználásának aránya ötven százalékra csökkenjen. Ennek érdekében kiemelt szerepet kapnak a hőszivattyúk, melyek elterjedését szeretnék ösztönözni. Továbbá, az Európai Unió által támogatott felújítási programok keretében a gázkazánok cseréje már nem részesül támogatásban, míg a napelemek telepítése, különösen a hőszivattyús rendszerek mellett, hatékonyan hozzájárul a fenntartható energiaellátáshoz.

A Magyarországra 2030-ra előirányzott százezer hőszivattyú telepítéséhez a következő öt évben évi tízezer berendezés telepítése volna szükséges. Ez a jelenlegi támogatási intenzitás mellett reális cél, az elmúlt években ennek megfelelően nőtt a beszerelt berendezések száma.

Persze az elterjedésnek vannak határai is. A különféle háztípusok esetében eltérő, hogy megtérül-e a hőszivattyúk beszerelése. Ez leginkább a régebben épült családi házak tekintetében jelenthet hosszú távú megtakarítást. A társasházak, különösképpen a panelházak esetében a távfűtés az egyik leghatékonyabb fűtési megoldás, ebben az esetben a hőszivattyú beszerelése nem megtérülő beruházás. Ez a háztípus a lakások tizenöt százalékát teszi ki.

Magyarországon a legnagyobb energiafogyasztással bíró háztípus a családi házak körében található, amelyek közel 50%-át képviselik a hazai épületállománynak. Ezek a házak 1945 és 1990 között épültek, és összesen körülbelül 1,7 millió példányban léteznek.

A hőszivattyús fűtési rendszerekre való átállás komoly pénzügyi kihívást jelent a magyar költségvetés számára, hiszen a jelenlegi pályázati támogatások mellett ez 5094 milliárd forintot jelentene, amennyiben nem állnak rendelkezésre európai uniós források a terhek enyhítésére. Ez az összeg a már említett 1,7 millió háztartásra lebontva körülbelül hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást jelentene háztartásonként. Fontos megemlíteni, hogy bár a beszerzési költségek csökkentek, nem minden településen lehetséges a rendszerek telepítése, mivel egyes helyeken a háromfázisú hálózat kiépítése nem engedélyezett.