A pécsi társasházak lakói egyre inkább szenvednek az egyetemista albérlők által okozott problémáktól. Az ifjú bérlők érkezése nemcsak a zajszint növekedését hozza magával, hanem a közös terekben tapasztalható rendetlenséget és a társadalmi konfliktusokat

A társasházi együttélés szabályait mindenkinek be kellene tartania. Még az albérlőknek is - osztotta meg véleményét olvasónk.

Kezdetét veszi a nyár, és egyre inkább a végéhez közelít az egyetemi időszak, valamint a vizsgaidőszak is. Egy olyan társasházban élek, ahol több lakásban fiatal albérlők élnek. Az utóbbi napokban pedig megindult az ilyenkor megszokott nyüzsgés: a fiatalok összepakolnak és költöznek. Persze, nem fogunk bánkódni utánuk, hiszen nem volt mentes a kapcsolatunk a néha összetűzésektől sem.

Az albérlők gyakran figyelmen kívül hagyják a társasház közös normáit és előírásait.

A bejárati ajtó zárva hagyása csupán a kisebbik probléma volt. A nagyobb gond az, hogy esténként rendszerint hangos mulatozások, kiabálások töltötték meg a levegőt. Sűrűn átcsöngettünk, és ilyenkor ugyan elhallgattak egy pillanatra, de hamarosan minden kezdődött elölről. Kétségbeesetten jeleztük a főbérlőnek, hogy kérjük, állítson rendre a lakókat, ám a válasz elmaradt. Most, hogy végre távoznak, picit fellélegezhetünk, de a jövő még mindig bizonytalan. Mert bár új albérlők talán nem érkeznek azonnal, a nyár végén már biztos, hogy újra kiadásra kerül a lakás. Ott lebeg a rizikó, hogy olyanok költöznek be, akik még a korábbiaknál is fegyelmezetlenebbek, és akiknek fogalmuk sincs a társasházi együttélés alapvető szabályairól. Az eddigi tapasztalataink alapján sokan nem is törődnek azzal, hogy zavartalanul éljenek, hiszen csupán néhány hónapra, maximum egy évre terveznek. Ismerőseim próbálnak megnyugtatni azzal, hogy a helyzet még rosszabb lenne, ha szálláshelyként működne a lakás, mert akkor folyamatosan érkeznének az új lakók. Jó lenne, ha létezne valamilyen szabályozás, ami védelmet nyújtana a lakóközösség számára ezekkel a kiszámíthatatlan helyzetekkel szemben. De sajnos, csak a szerencsében bízhatunk, más megoldás nem áll rendelkezésünkre.

Cím: "Szerkesztőségi Identitás: Név és Cím Újragondolva" A szerkesztőség szívében a név és a cím nem csupán azonosítók; ők a kreativitás és a közösség szimbólumai. Minden egyes név mögött történetek és álmok rejlenek, míg a cím mint egy iránytű, utat mutat a tartalom világában. Az egyediségre törekedve, a név és cím összhangban kell álljon a szerkesztőség értékeivel, és tükröznie kell azokat a célokat, amelyekért dolgozunk. A közönség felé nyújtott üzenetünket így nem csupán információként, hanem élményként is kell értelmezni. A név és cím együttes ereje képes maradandó benyomást kelteni, és lehetőséget ad arra, hogy közönségünk szívébe férkőzzünk.

Ha valami izgalmasat tapasztaltál, oszd meg velünk! Hívj a 06 30/3511-111-es telefonszámon, és várjuk jelentkezésedet minden hétköznap reggel 8-tól délután 4-ig!