Egy év alatt izgalmas változások mentek végbe a Balaton környékén, de ennek ellenére is lenyűgöző statisztikák láttak napvilágot.

Tavaly a Balaton horgászai összesen 633 tonna halat zsákmányoltak, ami 9,8%-os csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. Ennek ellenére a tó továbbra is megőrzi vezető helyét a magyarországi nagy vizek halfogási rangsorában. A Magyar Országos Horgász Szövetség adatai szerint 2024-ben az országos halelvitel összmennyisége 4879 tonnára nőtt, ami 2,8%-os emelkedést tükröz. Ugyanakkor a balatoni garda fogásának csökkenése aggodalomra ad okot a szakemberek körében.

Tavaly a Balatonból a horgászok összesen 633 tonna halat fogtak ki, ami bár 9,8 százalékkal kevesebb, mint a 2023-as adatok, a tó mégis megőrizte vezető pozícióját a magyarországi nagyvizek fogási rangsorában. Ezt a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) tette közzé az MTI-vel, a 2024-es horgászati statisztikák összegzéseként, melyek tartalmazzák a horgászvizek éves jelenlétét, fogásait és telepítési adatait.

A Ráckevei-Soroksári Duna-ágból elvitt hal mennyisége 180 tonnát, míg a Tisza-tóból elvitt hal mennyisége a kiemelkedő harcsafogásának is köszönhetően 160 tonnát tett ki.

Az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ által jegyzett, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közreműködésével készült összefoglaló részletesen ismerteti a legális halelviteli lehetőségeket és a fogások eredményeit. A dokumentum célja, hogy átfogó képet nyújtson a horgászati szabályozásokról és a halgazdálkodás aktuális helyzetéről.

A MOHOSZ legfrissebb adatai szerint a Balaton sügérpopulációja továbbra is figyelemre méltóan erős, ugyanakkor az egykor a balatoni horgászok körében népszerű garda hal mennyisége drámaian csökkent, ami komoly aggodalomra ad okot. A Velencei-tó horgászati teljesítménye viszont az intenzív telepítések révén növekvő tendenciát mutat (21,3 tonna), de ez a vízterület továbbra is különösen érzékeny ökológiai állapotban van.

A folyóvizek világában a Tisza továbbra is a legjobbnak számít, hiszen tavaly összesen 343,5 tonna halat fogtak itt. A Duna 292 tonnával követi, míg a Körösök rendszere 122,3 tonnát produkált. Külön öröm, hogy a Duna esetében a csuka, míg a Körösöknél a harcsa fogása mutatott kedvező növekedést.

A közelmúltban közzétett közleményben részletesen bemutatják a leglényegesebb statisztikai adatokat, amelyek a horgászfogási naplókban találhatók. Ezek az adatok a halak tényleges elvitelének túlnyomó részét tükrözik. Az elviteli adatok között szerepelnek továbbá a horgászversenyek keretében végzett szelekciós fogások, a rekreációs célú halászat, valamint az ökológiai szempontból fenntartható, szelektív halászat eredményei is. Az előző évben az összes elvitt hal mennyisége 4879 tonnát tett ki, amelyből a horgászfogás 4614 tonnát képviselt, ezzel 2,8%-os éves növekedést mutatva.

A MOHOSZ tájékoztatása alapján Európa-szerte igazi különlegességnek számít a természetes vizek intenzív telepítése. Magyarországon ezt a feladatot szinte kizárólag a horgászszervezetek látják el. Az ilyen telepítések nem csupán a halelvitel lehetőségét biztosítják, hanem céljuk az ökológiai egyensúly helyreállítása, a vízi élővilág sokszínűségének növelése, az őshonos halfajok visszatelepítése, valamint a kárókatonák okozta károk mérséklése is.

A 2022-es aszályhelyzet következtében bevezetett telepítési kompenzációt 2023-ban valósították meg, ezért 2024-re már nem volt szükség további telepítésekre. Ezt az indokot felhasználva magyarázták, hogy a 4071 tonnás éves telepítési mennyiség körülbelül 25 százalékkal esett vissza az előző, korrigált évhez viszonyítva.

A szövetség statisztikái alapján a kihelyezett halak összértéke 6,7 milliárd forintra rúgott. Érdekes módon a telepítések 90%-át továbbra is a ponty tette ki, amely így megőrzi vezető helyét a legkedveltebb halfajok között.