Eddig csupán 1,5 millió forintos költséggel lehetett számolni, ám mostantól akár 260 millió forintot is ki kellene csengetnie annak, aki pert indít a mini-Dubaj ügyével kapcsolatban.

Rákosrendező vasútállomás - Fotó: Bődey János / Telex

Jelentős következményekkel járhat a január 28-i jogszabályváltozás a mini-Dubaj projektjével kapcsolatos későbbi jogi eljárásokra, de a hatás kiterjedhet bármilyen nagy értékű jogvitára, pályázatra, adásvételre vagy kötbérügyre is – figyelmeztetett egy ügyvéd a Telexnek. Például, ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és az Eagle Hills Kft. közötti, 50,9 milliárd forintos szerződésértékű projektet valaki jogi úton támadja meg, mondjuk egy elővásárlási jog jogszerűségének vitatásával, akkor a perindítónak azonnal 260,3 millió forint illetéket kell lerónia. Ez a költség biztosan megfontolásra készteti a potenciális felpereseket, hiszen az összeg jelentős. Az illetékek szabályozása azonban bonyolult, hiszen az önkormányzatok mentesülnek az illetékfizetés alól, de ha egy önkormányzati cég érintett, az már nem élvezheti ezt a kiváltságot.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda már decemberben megosztotta a nyilvánossággal a legfrissebb blogbejegyzését, amely a közelgő jogszabályi változásokat taglalja. Az írás alapján január 28-án léptek életbe a polgári peres eljárások megindításának illetékeivel kapcsolatos új szabályok. A legújabb módosítás jelentős eltéréseket hozott a korábbi rendszerhez képest, és fontos hatással lehet a jogi eljárások költségeire.

A követelés összegéhez igazodó 6%-os illetékmérték helyett egy új, kilenc szintből álló, sávos illetékrendszert vezettek be, amely megszünteti az eddig érvényben lévő 1,5 millió forintos illetékmaximumot.

Kifejlesztettek egy illetékkalkuláló eszközt, amely lehetővé teszi a pertárgyérték megadásával a perindításkor esedékes illeték összegének egyszerű kiszámítását. A módosítások révén a kisebb értékű perek indítása némiképp olcsóbbá válik, ám a magasabb pertárgyértékek esetén a peres eljárások költségei drasztikusan megnőnek.

A január 28-i hatályba lépést követően természetesen már csak az új szabályok szerinti illetékek megfizetésével lehet pereskedni.

A Telex két jogi szakértőt vont be a beszélgetésbe, mivel szeretnénk tisztázni, mi állhat a figyelemre méltó változás hátterében. Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy mindez hogyan hat a jelenleg legnagyobb közérdeklődésre számot tartó jogi kérdésre Magyarországon, nevezetesen a mini-Dubaj ügyére. Az ügyvédek azonban nem kívánták felfedni nevüket.

Ahogy az egyik résztvevő megfogalmazta, az intézkedés egyik lehetséges szándéka, hogy a bíróságok előtt álló ügyek számát csökkentse, figyelembe véve a súlyos bírói kapacitáshiányt.

Valóban különös volt, hogy egy 25 millió forintos ügyhöz ugyanakkora illeték kapcsolódott, mint ami egy 100 milliárd forintos tranzakciót terhelt.

Az intézkedés különös relevanciát nyer a Rákosrendezőre tervezett nagyszabású beruházás kapcsán. Bár nem tudhatjuk biztosan, hogy az illetékmaximum eltörlésének volt-e szándékos célja a nagyobb ügyek megakadályozóival szembeni elrettentés, képzeljük el, mi történne, ha valaki pert indítana a magyar állam és az arab hátterű, de a NER-hez szorosan kötődő vevő között létrejött, 50,9 milliárd forintos megállapodás ügyében. Az illetékkalkulátor alapján egy ilyen peres eljárás elindítása 260,3 millió forintos illetéket vonna maga után.

Ahogy forrásaink beszámolnak róla, ezt a változást már jó ideje sejteni lehetett az ügyvédkörökben. Ezért akiknek jelentős értékű ügyeik voltak a láthatáron, próbálták meg előrehozni a szükséges lépéseket, legalább egy nappal az illetékváltozás előtt. Ennek köszönhetően sokan 1,5 millió forintot spóroltak meg, elkerülve a pereskedés kezdetén kirótt tíz- vagy akár több százmilliós költségeket.

A szakértők rámutattak, hogy a pertárgyérték fogalma nem mindig világos. Általában a per tárgya jól körülhatárolható, de például amikor egy üzletember helyreigazítási pert indít a Telex ellen, a pertárgyérték megállapítása nem egyszerű, mivel erre speciális szabályok vonatkoznak. Ugyanakkor, ha a pernek konkrét tárgya van, az jellemzően értékkel bír.

A mini-Dubaj ügyében, amennyiben a BKM, a fővárosi cég, amelynek elővásárlási joga van, valóban él ezzel a lehetőséggel, ahogyan azt a képviselők már meg is állapították, az eladó érvelhet azzal, hogy a BKM nem helyesen gyakorolta jogát. Ilyen esetben Karácsony Gergelyék jogi lépéseket tehetnek. Viszont, ha az elővásárlás érvényesnek bizonyul, akkor az eredeti vásárló is pert indíthat, hogy a jogviszonyt illetően a vásárlás tárgytalanságát állítsák fel. Mint már említettük, az önkormányzat mentes az illeték alól, de az önkormányzati cég esetében ez nem áll fenn.

Bonyolíthatja a helyzetet, hogy első blikkre nem világos, vajon a főváros a teljes projektet kívánja-e megtámadni, vagy csupán egy specifikus részterületet céloz meg. Az utóbbi esetben az illeték arányosan kisebb lenne. Azonban a rákosrendezői szerződések elérhetőek az MNV hivatalos weboldalán. A sajtó máris alaposan megvizsgálta az ügyvédet, Tenk Zoltánt, aki a hazai NER-elit köréhez tartozik, és elsősorban Garancsi István környezetében ismert.

Az MNV Zrt. álláspontja szerint az elővásárlásra jogosult fél ezt a jogot úgy gyakorolhatja, hogy a Magyar Állam (az MNV Zrt. képviseletében) eladóként, míg az Eagle Hills Hungary Zrt. vevőként szerepel az 2025. január 16-án megkötött adásvételi szerződés keretein belül. Ennek érdekében az elővásárlásra jogosultnak minden, az ügylethez kapcsolódó feltételt teljesítenie kell, beleértve a tárgy, a vételár, a fizetési kondíciók, a szerződéses biztosítékok, valamint minden egyéb releváns tényező vonatkozásában támasztott követelményeket.

Ez az elképzelés elsőre nem tűnik túl zavarónak, de a részletek alaposabb megismerése során kiderül, hogy az MNV álláspontja szerint az elővásárlási jog kizárólag a teljes terület vonatkozásában érvényesíthető. A következő részlet viszont meglehetősen szigorú: "Tárgyi adásvétel esetén a specifikus feltételek között szerepel, hogy a 2024. évi XXI. törvény értelmében, amely a Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetésére vonatkozik, az ingatlan kizárólag olyan jogalany részére értékesíthető, amelyet az Egyesült Arab Emírségek - a Kormány által kiadott előzetes írásbeli hozzájárulás alapján - vevőként kijelölt."

Ez a szöveg valószínűleg önállóan is megérdemelne egy bírósági eljárást, vagy akár az alkotmánybíróság figyelmére is érdemes lenne, de ha az elnevezését vesszük alapul, a Szuverenitásvédelmi Hivatal is nyomozhatna az ügyben.

Egy magyarországi ingatlan értékesítése kizárólag olyan személy számára lehetséges, akit egy másik ország kormánya hivatalosan kijelöl.

Elénk tárul egy érdekes forgatókönyv: mi történik, amikor Donald Trump szerződést köt a szaúdi királlyal Manhattan egy területének fejlesztésére? Ekkor New York polgármestere kénytelen lemondani a korábban megszerzett elővásárlási jogáról, hiszen az üzletet csak olyan féllel kötheti meg, akit a szaúdiak jóváhagynak. Ilyen kérdéseket vetnek fel forrásaink, miközben tisztában vannak azzal, hogy a kisajátításnak és az államosításnak vannak alkotmányos keretei. Azonban az, hogy valaki a jogaitól essen el csupán azért, mert Magyarország egy másik állammal megállapodást köt, teljes mértékben elfogadhatatlan.

Mindenesetre, ha az állam később úgy dönt, hogy kisajátítja a területet, akkor lehetőség van az ár peres úton történő megfellebbezésére. Továbbá, amennyiben egy új jogszabály lép életbe, amely az elővásárlási jog mellett állami visszavásárlási jogot is megfogalmaz, szintén elindulhat egy per. Azonban, ha ezt nem az illetékmentes önkormányzat kezdeményezi, hanem az elővásárlásra jogosult BKM, akkor a gigailleték kérdése is felmerülhet.

Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az új illetékszabályok általánosságban komoly kihívások elé állítják azokat, akik jelentős értékű ügyekben próbálnak jogi megoldásokat találni, de anyagi kereteik meglehetősen szűkösnek bizonyulnak. Az illetékmaximum eltörlése nem csupán egyetlen kiemelt ügy kapcsán érvényes, hanem szélesebb körben is hatással van a jogi eljárások finanszírozására.

A főváros ingatlanpiaca rendkívül dinamikus, ahol egy tágas lakás vagy ház ára gyakran elérheti a több százmillió forintot, míg egy modern irodaház értéke akár több milliárdra is rúghat. Amikor valaki egy adásvételi szerződés betartásáért, közbeszerzési eljárásért, vállalkozói szerződés teljesítéséért vagy kötbérrel kapcsolatos ügyekben keres jogi megoldásokat, akkor számolnia kell azzal, hogy jelentős illetékekkel kell szembenéznie.

Képzeljünk el egy olyan szituációt, ahol egy ügyfél és egy bank között egy 100 millió forint értékű, hitelből vásárolt lakás sorsa dől el. Az ügylethez kapcsolódó bírósági illeték 4 millió forint, ami a bank számára talán nem jelent komoly problémát, de egy már amúgy is nehéz helyzetben lévő ügyfél számára ez a teher szinte megoldhatatlannak tűnhet. Érthető, hogy nem lenne célszerű azonos mértékű illetékeket alkalmazni különböző értékű ügyeknél, mint például egy 50 milliós, egy 500 milliós vagy akár egy 5 milliárdos ügy esetében. Ugyanakkor a drasztikusan magas illetékek nem feltétlenül járulnak hozzá a jogbiztonság növeléséhez, sőt, a jog előtti egyenlőség szempontjából is kérdésesek.