Dornfeld László: A jobboldal harca még nem zárult le A jobboldali politikai tábor számára a küzdelem folytatódik, és az eddig elért eredmények ellenére számos kihívással kell szembenézniük. A hagyományos értékek védelme és a jövőbeni stratégiák kidolgozá

A liberális globális mélyállam jelentős csapást szenvedett el az USAID megszüntetésével, de a helyzet korántsem végzetes számukra. Az amerikai segélyszervezet leállítását ünneplő magyar jobboldali körök eufóriája ellenére ez csupán egy eleme volt a liberálisok globális rendszerének. Továbbra is zavartalanul érkeznek a támogatások Brüsszelből a baloldali civil szervezetekhez, és ahogyan az Alapjogokért Központ legfrissebb elemzése is hangsúlyozza, a Soros-alapítvány jelentős összegeket mozgósít az európai politikai színtér befolyásolására.

2016 és 2023 között összesen 1,4 milliárd dollárt (kb. 538 milliárd forintot) fordítottak 1846 liberális szervezet támogatására. A jobboldali győzelem megszilárdítása most már Európában is elengedhetetlen, és ezt a kihívást a Patriótákra bízzák. Orbán Viktor is foglalkozott ezekkel a témákkal a legújabb, dubaji interjújában, amelyet Tucker Carlsonnal készített.

Nem ez az első alkalom, hogy a magyar miniszterelnök a legismertebb amerikai jobboldali újságíróval beszélgetett. 2022-ben és 2023-ban már találkoztak, utóbbi olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy mintegy 110 millióan látták az X-en. Carlson egyébként olyan jelentős politikusokkal is készített már interjút, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök vagy J. D. Vance amerikai alelnök. Az ilyen megjelenések azért is különösen lényegesek, mert Magyarország egy kis ország, nincs igazán jelen a globális médiában a legfontosabb témák között. A magyar nyelv pedig igen különleges, kevesen beszélik a világon. Így aztán a globalista média hazánkról könnyűszerrel terjeszt hazugságokat. Egy emlékezetes és szemléletes példa, amikor egy liberális propagandista kérdőre vonta Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy a világjárvány idején miért nem ülésezik az Országgyűlés. A miniszter azonban - a riporter nagy meglepetésére - közölte, hogy éppen egy parlamenti ülésről érkezett az interjúra.

Egy ilyen közvetlen beszélgetés különösen értékes, hiszen itt végre a valóság is elhangozhat, hazánkon túl is széles tömegekhez jutva el. Az ehhez hasonló megjelenések - valamint a kitartó kapcsolatépítés, például az Alapjogokért Központ fémjelezte CPAC Hungary révén - nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország mára az Egyesült Államokban is kampánytéma lett. Ennek eredményeként Donald Trump eddig több mint száz alkalommal említette Orbán Viktor nevét nyilvános megszólalásaiban, ezzel is jelezve, hogy a magyar miniszterelnök kiemelkedő jelentőségű európai vezető a Fehér Ház politikai térképén.

Ezeket a körülményeket figyelembe véve, érdemes szót ejteni az interjú lényegéről is. A magyar miniszterelnök kifejtette, hogy a magyar jobboldal komoly liberális ellenállás közepette védte meg a számára lényeges értékeket, és sikeresen megfékezte a migrációt. Magyarország volt az első olyan ország a nyugati világban, amely markánsan jobboldali politikát képviselt, egy irányvonalat, amelyet később Donald Trump is átvett. Nyugaton elsőként támogatta a jelenlegi amerikai adminisztráció által is népszerűsített békepolitikát. A miniszterelnök találóan fogalmazott, amikor megállapította: "az erős vezetők békét teremtenek, míg a gyengék háborúba taszítanak." A migráció és a genderpolitika vonatkozásában is számos párhuzamot lehet felfedezni, amelyek tovább erősítik Orbán Viktor 2022-es CPAC Hungaryn tett megállapítását: "Magyarország a jobboldali politika laboratóriuma."

A klasszikus európai értékek védelme gyorsan ellenállásra talált Brüsszel és Washington színterén, ahol a liberális mélyállam erői összpontosulnak. E mögött a USAID és Soros által irányított globális hálózat áll, amely hatalmas anyagi forrásokat mozgósított, hogy elhallgattassa azokat, akik kétségbe vonják a "szép új világ" eszméjét – ahogyan Orbán Viktor fogalmazott. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy talán a legfájdalmasabb az volt, hogy az uniós támogatásokból is a magyar jobboldal ellenfeleinek akcióit finanszírozták. Ezt különösen visszásnak tartotta, figyelembe véve, hogy Magyarország maga is hozzájárul az uniós költségvetéshez, nem is beszélve arról a feltételezett "lojális együttműködés elvéről", amelyet Brüsszel rendszeresen Magyarországon számon kér.

Most, hogy a washingtoni helyzet rendkívül ingataggá vált, a globalisták Brüsszelben próbálnak átvészelni ezt a nehéz időszakot. Ez pedig azt jelenti, hogy Európában nem várható lényegi változás, ami különösen aggasztó, hiszen a világpolitika alapvetően átalakul, és fennáll a veszély, hogy az EU kiszorul a globális hatalmi játszmákból. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy már régóta elkészült terveknek kellene létezniük a Trump-elnökség által elindított új korszakra, és sürgősen elő kellene állni egy alkujavaslattal. Ezzel szemben a brüsszeli döntéshozók most kapkodva próbálnak megoldásokat találni, de mint korábban számos kihívás esetében, most sem képesek érdemi válaszokat adni. Orbán Viktor jól rámutatott arra, hogy a bürokraták nem alkalmasak az útkeresésre, ezért ez a feladat a választói felhatalmazással rendelkező politikai vezetők hatáskörébe tartozik.

A legfontosabb téma, amely jelenleg a figyelem középpontjában áll, kétségtelenül a liberálisok globális mélyállama, ez a hatalmas, évtizedek alatt kiépült hálózat. Trump lépései, különösen az USAID programjának leállítása, komoly csapásokat mérnek erre a rendszerre, de ez még korántsem a végállomás számukra. Sőt, várhatóan még eltökéltebben fognak küzdeni, hiszen Brüsszelben már nem maradt lehetőségük a visszavonulásra. Ezért érthető az eufória, hiszen egy jelentős győzelemről van szó, de a harc továbbra is folytatódik. Brüsszel mellett a Soros által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) is jelentős anyagi forrásokkal rendelkezik, amelyekkel komoly befolyást gyakorolhat.

Az Alapjogokért Központ alaposabban is vizsgálja a témát, és az elkövetkező hetekben újabb elemzések révén tárulnak fel előttünk a Soros-birodalom európai tevékenységei. A legutóbbi héten publikált írás leglényegesebb megállapítása, hogy a hálózat 2016 és 2023 között összesen 1846 liberális, háború-, migráció- és genderpárti NGO-t támogatott anyagilag. A pontos összeg, amit erre a célra fordítottak, azonban nem egyértelmű: saját nyilatkozataik szerint 1,4 milliárd dollárról (körülbelül 538 milliárd forintról) van szó, míg egyéni szinten a látható támogatás értéke 781 millió dollárra (300 milliárd forintra) rúg.

A támogatottak listája nem meglepő módon tartalmazza a Soros-alapítvány által létrehozott Európai Külkapcsolatok Tanácsát, a Közép-európai Egyetemet (CEU), a Transparency Internationalt és a Helsinki Bizottságot. A legnagyobb 30 adományozott között szintén találkozhatunk LMBTQ-, migráció- és háborúpárti szervezetekkel, valamint olyan csoportokkal, amelyek az abortusz, identitáspolitika és az emberi jogi fundamentalizmus kérdéseivel foglalkoznak. Hasonlóan a USAID-hoz, itt is hangsúlyozni kell, hogy a listán szereplő szervezetek között akadnak olyanok, amelyek valóban jelentős munkát végeznek, és talán nemes célokra kapnak támogatást, ám a pénzügyi forrásokat végső soron politikai érdekek mentén használják fel. Ez a jelenség jól illusztrálható azzal is, hogy 2022-ben, az ukrajnai konfliktus kirobbanása után az Open Society Foundations (OSF) jelentősen megemelte Európába irányuló pénzügyi hozzájárulásait.

Ez a helyzet világosan azt jelzi, hogy a jobboldali mozgalom harca még korántsem zárult le, sőt, sok szempontból most kezd igazán formát ölteni. Trump elnöksége új lehetőségeket teremtett, amelyek révén a jól megerősített globalista struktúrákkal szemben fel lehet lépni. E küzdelem egyik fontos mérföldköve lesz az idei CPAC Hungary, amelyet május 29-30-án rendeznek meg. Az amerikai és európai jobboldal szoros kapcsolatban áll egymással ebben a harcban, függetlenül attól, hogy a liberális média próbálja a konfliktus látszatát kelteni. A közös céljuk nem más, mint a Nyugat újbóli naggyá tétele.