Cégek a vádlottak padján - Átformálódnak a büntetőeljárási szabályok Az üzleti világban bekövetkező változások nem csupán a gazdasági környezetet érintik, hanem a jogi kereteket is. A közeljövőben jelentős módosítások várhatóak a büntetőeljárási szabályo
Néhány bűncselekmény, mint például a csalás, vesztegetés vagy pénzmosás, esetén nem csupán az elkövető, hanem az érintett vállalat is felelősségre vonható. A következő évben jelentős átalakulás várható a cégek felelősségre vonásának jogi kereteiben, amely lehetőséget teremt a köznyelvben vádalkuként ismert egyezségek megkötésére az ügyészség és a vállalat között. A legfontosabb információkat dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogi szakértői foglalták össze.
A reformok szükségességét számos tényező indokolja. Először is, a társadalmi és gazdasági környezet folyamatosan változik, így a meglévő rendszerek és struktúrák gyakran nem tudnak lépést tartani ezekkel a változásokkal. Az innovációk, technológiai fejlődések vagy éppen a demográfiai átalakulások mind arra ösztönöznek, hogy új megoldásokat keressünk. Másodsorban, a reformok gyakran válaszok a társadalmi igazságtalanságokra és egyenlőtlenségekre. Ha egy rendszer nem képes biztosítani a méltányos lehetőségeket mindenki számára, akkor elengedhetetlen, hogy átalakítsuk azt, hogy egy inkluzívabb és igazságosabb társadalmat építhessünk. Emellett a politikai stabilitás és a közbizalom megőrzése is reformokhoz vezethet. Amikor a polgárok úgy érzik, hogy a kormányzati intézkedések nem szolgálják az ő érdekeiket, vagy a döntéshozatal nem átlátható, akkor fontos, hogy a vezetők válaszokat és új irányokat keressenek. Végül, a globális verseny és a nemzetközi kihívások is arra késztetnek minket, hogy folyamatosan fejlesszük és alkalmazzuk a reformokat. A sikeres országok gyakran azok, amelyek képesek reagálni a külső nyomásokra és belső igényekre egyaránt. A reformok tehát nem csupán szükségszerűek, hanem elengedhetetlenek is a fejlődéshez és a fenntartható jövőhöz.
A szervezeti bűnözés egyre kiterjedtebb megjelenésével fokozódik az igény arra, hogy a cégek által elkövetett bűncselekmények esetén ne csupán az egyéni elkövetők, hanem maguk a vállalatok is felelősségre vonhatók legyenek. A jelenlegi jogszabályok már lehetőséget biztosítanak erre, de a jogalkotó a következő évtől új irányvonalat kíván képviselni a jogi személyek, így a cégek büntetőjogi felelősségének kereteiben. A cél az, hogy a kiszabott intézkedések hatékonyabbá, előreláthatóbbá, arányosabbá és szükségesebbé váljanak. A reform másik kiemelt aspektusa, hogy a cégek aktívabban részt vehessenek a büntetőeljárásokban, lehetőséget biztosítva számukra a védekezésre, az együttműködésre és az önkéntes jóvátételre.
A cégekkel kötött vádalku: egy új megközelítés a jogi eljárásokban?
Az egyik leglényegesebb új fejlemény, hogy a következő évtől a büntetőeljárás alá vont vállalatok és az ügyészség egyezséget köthetnek, amit a köznyelvben "vádalkunak" neveznek – mondta dr. Bognár Alexandra. Jelenleg a "vádalku" lehetősége kizárólag a magánszemélyek elkövetőire vonatkozik, így a cégek eddig inkább passzív védekezésre kényszerültek, a hatóságokkal való együttműködés helyett. Ez a változás jelentős lépést jelenthet a cégek szerepének átalakításában a büntetőeljárások során.
Olyannyira így van ez, hogy ráadásul a magánszemély elkövető még közvetett módon sem egyezkedhet a hatóságokkal. Ez azt jelenti, hogy olyat sem lehet csinálni, hogy a magánszemély a cégre is kiterjedően köt vádalkut, azaz például azt ajánlja a hatóságnak, hogy ő feltárja a történetet, a cég pedig visszafizeti az államnak okozott kárt - magyarázza dr. Suller Noémi.
Ez a helyzet különösen szerencsétlen, mivel a céges bűncselekmények általában mindig valamilyen formában anyagi előnyhöz juttatják a vállalatokat: a csalások révén elnyert adóelőnyök, vagy a megvesztegetett közbeszerzések nyomán a cég profitál. Éppen ezért nem tűnik logikusnak, hogy a jogszabályok éppen a cégeket zárják ki az önkéntes jóvátétel lehetőségéből. Örömteli viszont, hogy az új rendelkezések megváltoztatják ezt a furcsa helyzetet, és a jövő évtől a cégek is lehetőséget kapnak arra, hogy egyezséget kössenek - hangsúlyozza dr. Bognár Alexandra.
Mikor köthet majd a cég vádalkut?
Az egyezség megkötésére akkor van lehetőség, ha a cég elismeri, hogy érintett a bűncselekmény elkövetésében, továbbá vállalja a kár megtérítését, a káros következmények helyreállítását, vagy a szerzett előny átadását a hatóságoknak. Emellett biztosítania kell, hogy a jövőben ne forduljon elő hasonló bűncselekmény. Egy másik fontos feltétel, hogy a cég aktívan együttműködjön, azaz a bűncselekmény felderítéséhez szükséges információkat, adatokat és egyéb bizonyítékokat a hatóságok rendelkezésére bocsássa, valamint a megállapított pénzbírságot is megfizesse. Amennyiben a cég törvényes képviselője, például az ügyvezető, terheltként vesz részt a büntetőeljárásban, az egyezségkötés további feltétele, hogy ő is beismerje a bűncselekmény elkövetését. Fontos garancia, hogy az ügyészséggel egyezséget kötő cég nem szüntethető meg, és a további intézkedések csak az egyezségben rögzített keretek között érvényesíthetők - hangsúlyozza dr. Suller Noémi.
Az együttműködés lehetősége nem csupán a nyomozás során áll fenn, hanem annak lezárulta után is. Például, amikor az ügy már a büntetőbíróság előtt folyik, az eljárás alá vont cég számára az előkészítő tárgyaláson is nyílik alkalom a közreműködésre. Ilyen esetekben akár az előkészítő szakaszban is megoldásra találhat az ügy, így gyorsabban zárulhat le a folyamat.
A jövő január 1-jén életbe lépő új szabályozások - bizonyos kivételekkel - a folyamatban lévő büntetőeljárásokra is vonatkozni fognak. Ez azt jelenti, hogy a reformok nem csupán a jövőbeli ügyekre, hanem azokra a vállalatokra is hatással lesznek, amelyek ellen már folyamatban van eljárás.
