Budapesti kerületek legidősebb épületei - A XVIII. kerületben található kis barokk kápolna, amely máig aktívan működik, lenyűgöző időutazásra invitál minket.
Ha felfedezőútra indulunk Budapest történelmi épületei között, mindenképpen érdemes betérni a XVIII. kerületbe is, ahol egy gyönyörű, 18. századi kápolna várja az érdeklődőket. A Szent Lőrinc-kápolna, amely a kerület legidősebb építménye, nemcsak megőrizte eredeti szépségét, hanem aktívan részt is vesz a helyi közösség életében: vasárnaponként még mindig misét tartanak benne, így a múlt és a jelen találkozása valósággá válik.
A budapesti kerületek legrégebbi épületeit bemutató sorozatunkban írtunk már Kőbánya, Soroksár és az I. kerület legidősebb házáról, most pedig kilátogattunk a sokak számára a repülőtérrel eggyé vált peremkerületünkbe, a XVIII. kerületbe, hogy megkeressük a legrégebbi épületét. Pestszentlőrinc és Pestszentimre területén a kertvárosi hangulat és a lakótelepek helyén egykor - jóval a nyaralótelepek és gyárak megjelenése előtt - majorságok és uradalmak álltak. Egészen pontosan I. Grassalkovich Antal Gödöllőtől Soroksárig tartó, több ezer holdas uradalmának része volt, így nem meglepő, hogy a kerület a földbirtokosnak köszönheti
Grassalkovich nevét az egyházak iránti bőkezű támogatása tette híressé, hiszen pályafutása alatt 33 templomot és egyházi épületet emelt. Ezen építmények között található a ma Bókay-kert néven ismert terület mellett álló barokk kápolna is, amely Szent Lőrinc tiszteletére készült. Ez a rejtett kis templom a fák árnyékában megbújva képes szinte azonnal kiszakítani bennünket a modern világ zajaiból, és visszarepít a 18. század falusi életének varázslatos atmoszférájába, amikor a környéken még vadászkastélyok, cselédházak és gazdasági épületek sorakoztak. Az épület 1762-re készült el, de a 19. században bővítések révén nyerte el a mai, impozáns formáját, megörökítve a múlt titkait és szépségét.
Bár az 1760-as évek elején készült el, már 1800-ra felújításra szorult, amelyet a birtokot bérlő Mayerffy család irányított. Az ő emléküket egy toronyharang felirata örökíti meg. Érdekesség, hogy 1814-ben, Napóleon legyőzése után a bécsi nagyhatalmi konferencia résztvevői ellátogattak a még akkor Pest-Budának nevezett településre, ahol egy látványos katonai parádét rendeztek Szent Lőrinc-pusztán, a mai XVIII. kerület területén. Mayerffy Xavér Ferenc emelte azt a Gloriettet, amelyből a koronás fők figyelemmel kísérhették az eseményeket, és amelynek helyén ma a Gloriett-telep található. Még izgalmasabb, hogy a parádé után az uralkodók a közeli kápolnába is betértek, így a kerület egyik legrégebbi épületében is megfordultak.
Bár sokszor változott a környék birtokosainak kiléte, a kápolna állagmegóvását, felújítását mindegyik magáénak érezte, így 1856-ban Sina Simon renováltatta, míg évtizedekkel később már Szemere István, aki a család címerével díszített, csavart oszlopú mellékoltárt is emeltetett benne. Mivel az épületet eredetileg a Szent Lőrinc-major kápolnájaként építették, és a soroksári plébániához tartozott, itt csak miséket tartottak, az esküvők és keresztelők celebrálása már Soroksáron volt.
