Brüsszelben már a gázkazánok tilalmának lehetősége merül fel, és a havi költségek várhatóan drasztikus emelkedésnek indulhatnak.

A fűtés, a gáz és az üzemanyag árának emelkedése egyre inkább kézzelfogható valósággá válhat, amennyiben az Európai Bizottság által előterjesztett új klímacélokat elfogadják. A gázkazánok betiltásának ötlete is már a középpontba került, ami jelentős változásokat hozhat a háztartások fűtési szokásaiban.

A témával a Pravda napilap foglalkozott részletesebben. Először is érdemes tisztázni, mit is jelentene egy ilyen tilalom vagy korlátozás az árpolitikára nézve. Az Európai Bizottság ugyanis azt követeli, hogy az elkövetkező 15 évben a szén-dioxid-kibocsátás 90%-kal csökkenjen az 1990-es szinthez képest.

Az intézkedés főként azokat a háztartásokat célozza meg, amelyek fosszilis tüzelőanyagokat, mint például gázt vagy szenet használnak fűtési célokra. A helyzet orvoslásához új energiaforrások felfedezésére lenne szükség, azonban ez az átállás a fűtési költségek akár 30%-os növekedését vonhatja maga után. Ráadásul az üzemanyag ára is emelkedhet, várhatóan 16 centtel literenként.

Stanislav Janiš, a Szlovák Hőtermelők Szövetségének elnöke szerint Szlovákiában 761 ezer háztartás (kb. 2,4 millió ember) központi hőellátásban részesül. Ez az összes szlovákiai háztartás mintegy 35%-át teszi ki, köztük alacsony jövedelműeket is. És nemcsak lakossági fogyasztókról van szó, hanem például kórházakról, iskolákról és más közintézményekről is.

E témával összefüggésben lényeges kiemelni, hogy a termelt hőmennyiség fele földgázból származik. Továbbá, 2027-től a kazántulajdonosok számára új kötelezettségek lépnek életbe: az ETS 2 rendszer keretében emissziós engedélyeket kell beszerezniük. Ez a változás jelentős költségnövekedést okozhat, körülbelül 10-12 euróval megawattóránként (MWh).

"Az elemzés során elengedhetetlen, hogy részletesen értékeljük az ilyen intézkedések gazdasági, jogi, biztonsági és műszaki következményeit. Minden javaslatnak - beleértve ezt is - alapos vizsgálaton és az országonkénti hatások körüljárásán kell nyugodnia" - mondta Janiš.

Felvetődik a kérdés, hogy milyen hatással lenne ez a kezdeményezés a szlovák háztartások életére. Juraj Melichár, a Föld Barátai civil szervezet vezetője úgy véli, hogy nem feltétlenül szükséges a kazánok teljes körű betiltása. Szerinte elegendő lenne, ha az állam közvetlenül vagy közvetve eltörölné a szén- és földgázalapú hőtermelés támogatását.

"Az épületek felújítása és a megújuló energiaforrások kiemelkedő gazdasági előnyöket kínálnak, szemben a fosszilis tüzelőanyagok külföldről történő importjával. Csak 2022 februárjától kezdődően Szlovákia 7,5 milliárd eurót fordított kőolaj vásárlására és 7,4 milliárdot földgáz importjára. Ez a kérdés nem csupán a klímaváltozásról szól, hanem az önellátás erősítéséről és az árak ingadozásával szembeni védekezés képességéről is" – nyilatkozta Melichár.

A kazánok helyett hőszivattyúk alkalmazása egy lehetséges megoldás, azonban Janiš véleménye szerint a gázzal ellátott falvakban, amelyekből Szlovákia bővelkedik, nincs értelme ezek telepítésének.

"Mi várható a gázvezeték-hálózat teljesítményével kapcsolatban? A költségek minden egyes fogyasztóra egyre nagyobb terhet rónak, ami azt jelenti, hogy a disztribúciós díjak emelkedni fognak. Vagy esetleg százmilliárd eurós beruházással létrehozunk egy új elektromos elosztóhálózatot, miközben a meglévő gázinfrastruktúrát felszámoljuk? De mi történik, ha viharok következtében több ezer háztartás marad áram nélkül? Mivel fogunk fűteni akkor?" - tette fel a kérdést Janiš.

Csak egy logikus következmény van, az árak növekedése. Ezt megerősítette Pavel Peterka, az XTB elemzője is: "A széntüzelésű kazánok esetében az áremelkedés jelentősebb lesz, jelenlegi becslések szerint kb. 30%-os fűtési költségnövekedéssel lehet számolni. A gáz esetében ez alig éri el a 10%-ot."