Brüsszel bemutatta saját, átfogó stratégiáját, amelynek célja Orbán Viktor vétóinak érvénytelenítése.

Néhány uniós tagállam kormányzatának vezetői úgy vélik, sikerült megtalálniuk a megoldást Orbán Viktor magyar miniszterelnök szankciós vétójának megakadályozására: a javaslat szerint nemzeti hatáskörben hoznák meg a döntéseket, ezzel megkerülve az európai konszenzus kialakításának nehézségeit - számolt be róla a Politico. A brüsszeli lapnak nyilatkozó hat diplomata megerősítette, hogy...

Ez alááshatja a magyar kormány lehetőségeit a szankciók megújításának megvétózására, hiszen jelenleg a hosszabbításhoz a blokk tagállamainak egyhangú támogatása szükséges - írja a Politico. "Mindannyiunknak, legyenek azok tagállamok vagy intézmények, abban a szellemben kell gondolkodnunk, hogy elképzelhető, hogy a szankciók nem kapnak újabb esélyt. Gondoskodnunk kell róla, hogy a szankciós rendszer minden kihívásnak ellenálljon" - nyilatkozta a lapnak egy diplomata.

A Politico hangsúlyozta, hogy azok között, akik fontolgatják ezt a lépést, olyan országok is vannak, amelyek korábban vonakodtak az EU keretein kívüli korlátozásokat bevezetni - például Belgium és Csehország. Bár arra nem számítanak, hogy az összes EU-s kormány csatlakozik az elképzeléshez, de ha több kulcsfontosságú ország végrehajtaná azokat, akkor az korlátozná a jövőbeli magyar vétók hatását.

A diplomaták megerősítették, hogy a tagállamok mostantól szélesebb spektrumú intézkedések bevezetését mérlegelik.

Orbán Viktor az utóbbi években többször is jelezte, hogy vétóval élhet az Oroszország ellen bevezetett szankciók és egyéb politikai döntések kapcsán. Januárban különösen feszültté vált a helyzet, amikor a magyar delegáció nem volt hajlandó támogatni a szankciók meghosszabbítását. Végül azonban Marco Rubio amerikai külügyminiszter közbenjárásának következtében Budapest eltért az eredeti álláspontjától, és hozzájárult a döntéshez.

Európa külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben ült össze, hogy megtervezzék a 17. uniós szankciós csomagot Oroszország ellen, amelyet a 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított teljes körű invázió miatt hoznak létre. Magyarország márciusban hozott határozata, amelyben nem támogatta az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos nyilatkozatot az európai vezetők legutóbbi találkozóján, újraélesztette a vitát arról, miként kezeljék Budapest ellenállását az uniós politika alapvető elemeivel szemben.

"Valóban, ha a szokásos gyanúsítottunk komoly gondokat okoz, akkor léteznek alternatívák ennek elkerülésére. Egy diplomatától származó információ szerint, ha ez a konkrét tagállam megkísérelné ezt a lépést, az komoly következményekkel járna." A másik tisztségviselő viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos országok esetleg nem tudják majd a szankciókat saját jogrendjükbe integrálni, és ez a megosztott megközelítés gyengébb lenne, mint az uniós jog teljes hatása.

Míg egyes uniós diplomáciai körök a fontos politikai döntések Brüsszelből való nemzeti szintre való áthelyezését praktikusabb megoldásnak látják, addig Európa Ukrajna támogatói óvatosan mérlegelik minden olyan lépést, amely veszélyeztetheti az egységes fellépést. Különös figyelmet fordítanak Donald Trump amerikai elnök Kremllel való kapcsolatok normalizálására irányuló egyoldalú törekvéseire, amelyek fokozott aggodalmat keltenek.

A Politico a hétfői csúcstalálkozó előtt interjút készített Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel, aki szerint csekély az esély arra, hogy eltöröljék azt a szabályt, amely előírja, hogy minden külpolitikai döntéshez a 27 uniós tagállam közös egyetértésére van szükség.

„Kérlek, adj neki egy különleges hangot!” – így nyilatkozott a cseh külügyminiszter.

Lipavsky szerint az Orbánnal folytatott rendszeres viták egyik következtetése az, hogy a jövőben több döntés születik majd a "tettrekészek koalíciójának" szintjén, amely egy laza csoportosulás az Ukrajnát politikailag és katonailag támogató európai országok között. "Ez az uniós intézményeken belül a közös külpolitika kudarcaként is felfogható" - tette hozzá -, "de valóban arra kellene összpontosítanunk, hogy politikai megoldást találjunk."

"Orbán az elszigetelődést és az illiberális demokrácia útját választotta az Európai Unió, sőt valójában Magyarország nyilvánvaló érdekeivel szemben. Sok lehetőséget kapott, de elutasította a kinyújtott kezeket. Európa biztonsága túl komoly kérdés ahhoz, hogy egy olyan személlyel egyezkedjünk, aki 180 fokkal máshogy látja a dolgokat, mint mindenki más" - mondta ebben a témában a Politicónak nyilatkozó diplomaták egyike.

Múlt hónapban Kestutis Budrys litván külügyminiszter arról beszélt, hogy az egyes tagállamok nemzeti megoldásokat találhatnak arra, hogy megakadályozzák az orosz pénzek és áruk újbóli áramlását. "Nem sok ország rendelkezik olyan nemzeti jogszabályokkal, amelyek nemzeti korlátozó intézkedéseket tartalmaznak. Litvániában van ilyen, de jogi szempontból tisztáznunk kell, hogy ezeket kiterjeszthetjük-e ágazati szankciókra" - mondta Budrys.

- tette hozzá a litván külügyminiszter, hangsúlyozva ezzel a téma fontosságát.