Bozóki: A hatalom hűséges kiszolgálója A politikai tájképen Bozóki figurája olyan, mint egy árnyék, mely a rezsim minden lépését követi. Szolgálata nem csupán a hatalom iránti hűséget tükrözi, hanem azt is, hogy miként képes alkalmazkodni a változó körül

Január 24-én Szerbia számos városában általános sztrájk robbant ki, amely az ország történetében elsőként valósult meg.

Szerbia megállt. A főbb közlekedési útvonalakat lezárták, és számos vállalatban 24 órás munkabeszüntetés vette kezdetét. Az üzletek, vendéglők, kávézók, pékségek és cukrászdák zárva tartottak, a szalonok is üresen álltak. Az iskolák tantermei csendben maradtak, míg az utcákon a felébredt közösség - gyerekek, középiskolások, egyetemisták, szülők és nyugdíjasok - hangosan követelték az egyetemista követelések teljesítését, valamint azt, hogy a hatalom vállalja a felelősséget az elkövetett visszaélésekért. A tiltakozások során sajnos incidensek és személyi sérülések is történtek.

A belgrádi Danas napilap január 25-i kiadásának első oldalán olvasható, hogy "az általános sztrájk a társadalmi igazságtalanság és a korrupció elleni küzdelem szimbóluma".

A Vajdasági "Magyar Szövetség (VMSZ) szócsöve, a Magyar Szó is a hétvégi számában számol be, de csak az ötödik oldalán ír az országszerte tartó tiltakozásokról.

Aleksandar Vučić, Szerbia köztársasági elnöke, ugyanazon a napon Jagodinában nagyszabású rendezvényt tartott, ahol bejelentette a régóta pedzegetett hazafias mozgalom, a "Mozgalom a népért és az államért" megalakulását. A mozgalomhoz való csatlakozás lehetősége március 15-étől nyílik meg. Emellett Vučić részletesen bemutatta az ország fejlődésére vonatkozó terveit, amelyek egészen 2032-ig terjednek. Varga Szilveszter szerint Vučić a beszédében az ellenzéki erőket támadta és Vajdaság elszakadásától való félelmet keltett.

A sajtó többször is beszámolt arról, hogy a közalkalmazottakat és a rezsimhez közeli vállalkozók munkatársait fenyegetéssel és zsarolással kényszerítették a jagodinai rendezvényen való részvételre. A "szabadon és önként" érkezőket a Lasta vállalat buszai szállították a helyszínre. Ennek ellenére a hírek szerint a "Aleksandar Vučić elnököt támogató" megmozduláson körülbelül 14.000 ember jelent meg. A nyilvánosan hozzáférhető felvételek alapján azonban a szerb kormány épülete előtt a résztvevők száma mintegy 35.000-re tehető, míg az újbelgrádi körforgalomnál további 20.000 ember gyűlt össze. Ezek a csoportok később találkoztak az Ušće városrészben, és együtt vonultak tovább. Újvidéken a tüntetők száma elérte a novemberi rekordot, amely 22.000 főt jelentett.

Az elnöki kontramíting előtt Jagodinában diákok, tanárok és polgárok egyaránt utcára vonultak, kifejezve véleményüket és követeléseiket.

A jagodinai nagygyűlés során világosan kiderült, hogy Vučić kétségbeesetten ragaszkodik pozíciójához, és hajlandó akár erőszakot is alkalmazni annak megóvására. Továbbra sem mutat hajlandóságot arra, hogy maradéktalanul teljesítse az egyetemi hallgatók követeléseit. Minden erejével — és a közpénzek pazarlásával — csak fokozza a feszültségeket és a társadalom megosztottságát. Üzenete világos volt: "Szerbiát kívülről és belülről is támadják".

Íme egy egyedi átfogalmazás: Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke január 20-án a párt saját televíziójaként ismert Pannon RTV Közügyek című műsorában részletesen kifejtette véleményét az országos tüntetések sorozatáról.

Szeretném világosan és őszintén kifejteni a véleményemet a helyzetről, ahogyan azt minden más témában is teszem. Érzékelem, hogy a magyar közösség egyes tagjai rokonszenvvel fordulnak a jelenlegi tüntetések felé, sőt, sokan részt is vesznek rajtuk. Egyfajta nosztalgia is felfedezhető a 90-es évek tüntetéseivel kapcsolatban, amire sokan szívesen emlékeznek vissza. Több alkalommal részletesen kifejtettem, hogy miben különböznek ezek a mai megmozdulások a múltbéli eseményektől, amelyekben magunk is részt vettünk. A legfontosabb különbség talán az, hogy abban az időszakban pontosan tudtuk, mi vár ránk a következő napon, mi volt a célunk, és ki az a személy, akit támogattunk, és milyen jövőképet képviselt. Jelenleg viszont azt tapasztalom, hogy sokan azt mondják, hogy mindegy, mi lesz, csak történjen valami új. Szerintem ez a hozzáállás nem támogatható, mert fontos, hogy tudjuk, mi fog következni. Nem látom azt az ellenzéki erőt, személyiséget vagy pártot, amely mögé a közösség bizonyos tagjai fel tudnának sorakozni, és amely garantálná a szerb-magyar viszony stabilitását, valamint azt, hogy a helyi önkormányzataink olyan figyelmet kapnának, mint amit most a koalíciós partnerünk nyújt. Ráadásul nem biztos, hogy könnyű lenne öt fővel osztályt nyitni, ahogy most is lehetséges. Képviselőként elég régóta látom az ellenzéket, és emlékszem, milyen megfontolások vezették őket, amikor kormányon voltak. Bízom benne, hogy a társadalmi feszültségek csökkenni fognak, és a kedélyek lecsillapodnak. Ha ehhez választásokra van szükség, akkor legyenek választások, ha pedig népszavazásra, akkor azt is támogatom. De úgy vélem, hogy a politikai életet vissza kell vinni az intézmények keretei közé, mert az utcán való politizálás senkinek sem kedvez - mondta Pásztor, a junior képviselő.

A Magyar Szó az elhangzottakat szándékosan "A tüntetéshez nem nyújtható támogatás" cím alatt tette közzé.

"Senki számára nem jó az, hogy az utcán folyik a politikai élet"?

Senki számára nem előnyös, ha bármikor a fejére zuhanhat az utcán az újonnan felállított tető!

Pásztor Bálint, a korábbi pártvezér fiaként, hűen követi apja nyomdokait, és a VMSZ élén Aleksandar Vučić és a Szerb Haladó Párt (SNS) mellett áll. Ez a furcsa és ellentmondásos szövetség azonban a vajdasági magyar közösség számára csak hátrányos következményekkel járt. Ezzel párhuzamosan azonban megjelentek olyan magyar haszonélvezők is, akik e kapcsolatból profitálnak, miközben a VMSZ már nem a közösség érdekeit képviseli, hanem inkább dominálja azt, sőt, az azt szolgáló elvekkel ellentétesen cselekszik.

Szinte már alig található olyan magyar intézmény vagy jelentősebb civil szervezet, amelynek vezetőjét ne Pásztor Bálint vagy éppen apja juttatta volna a vonzó pozícióhoz. Legyen szó a Magyar Nemzeti Tanácsról, a Prosperitati Alapítványról, a Magyar Szó Kft.-ről, a Forum Könyvkiadó Intézetről, vagy akár a Vajdasági Magyar Jogász Egylet és a Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesületéről, a lista szinte végtelen. Az ifjúsági szervezetek helyzete pedig különösen aggasztó. Az állami intézményekben és iskolákban is folyamatosan zajlik a „káderezés”. Mindez azt eredményezi, hogy közösségünk minden egyes szervezete a VMSZ látható vagy éppen rejtett kiterjesztéseként működik, mint egy hidat képezve, egy polip karjaiként szorítva el a közösség szabad fejlődését. A feszültség már régóta jelen van, és a légkör egyre inkább mérgezetté válik.

A pórázon tartott intézmények neve: Hallgass! Pásztor István volt az, aki bevezette a kupec-mentalitást, és a saját, jellegzetesen közvetlen stílusában így fogalmazott: "Aki bírál, az ne várjon jutalmat, amikor a magyar kormány és a VMSZ politikájának köszönhetően támogatások kerülnek kiosztásra."

A vajdasági magyarság sajnálatos módon beleegyezett egy méltatlan helyzetbe. Lemondott az önálló és kritikus gondolkodás jogáról, valamint a méltóságáról és az emberhez méltó élet lehetőségéről. Egyfajta szolgasorsot választott, amelyben sokan nem tudtak azonosulni. Azok, akik nem tudtak ezzel megbarátkozni, kénytelenek voltak elhagyni az országot!

Nem kell csodálkozni, tehát, hogy a (VMSZ-es - B. A.) "vezérek" a magyar közösséget - Lepeš Josip, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar korábbi dékánjának szavaival - "hosszú éveken át "lefagyott" állapotban tartják".

A VMSZ vezetőinek a jelenlegi kóros állapot megfelel, mivel zavartalanul élvezhetik a valódi munka nélkül szerzett privilégiumokat és anyagi javakat. A közösség közben egyre jobban leépül, elsorvad! A szolgalét nem az ember természetes állapota.

Pásztor Bálint szerint "senki számára nem jó az, hogy az utcán folyik a politikai élet". A haladó vezetők állandóan azt mondják, hogy nem értik a követeléseket. Szerintük elgyászolja az ország a 15 áldozatot, és mehetünk tovább "a kitaposott úton", mint Pásztor Bálint, aki szerint az egyetemisták, tanárok, művészek, ügyvédek stb. (akik "voltak már hatalmon" - itt a demokratákra céloz! - B. A.) szítják a tüntetéseket! Tévedés: az egyetemisták még nem voltak hatalmon, a mostani tüntetést ők vezetik. Pásztor Bálint hamisan aggódik, tudják a fiatalok, hogy milyen jövőt akarnak! Ilyet nem!

- Mi továbbra is végezzük a munkánkat! A normális párbeszéd és a civilizált politizálás jegyében, mert ez a mi alapvető működési elvünk! Akik a tüntetéseket gerjesztik, már bizonyították, hogy nem érzékenyek a számunkra fontos kérdések megoldására - fogalmazott Pásztor, önelégült stílusban január 23-án.

Persze, ezt a részletet kicsit átfogalmazhatom: Azt azonban elkerülte, hogy megemlítse, ő maga 2007. február 14-től köztársasági képviselő, és hogy az apjával együtt szinte folyamatosan a hatalom közelében tartózkodtak. Már majdnem két évtizede!

Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tömeg azért vonult az utcára, mert az állami intézmények működésképtelenek, a médiában csak sötétség uralkodik, és a jogállamiság már csak egy távoli emlék. A korrupció, a protekcionizmus és a felelőtlenség gyökerei mélyen behatoltak a rendszerbe, és a VMSZ vezető káderei is felelősek ezért, a szerb kormánytól kezdve a helyi hatóságokig. Kezeitek véres nyomokat hagynak maguk után! A korrupció nem csupán elpusztít, hanem folytatja romboló munkáját, ha nem lépünk fel ellene!

- Szerbia ma (január 24-én - B. A.) átlépte a Rubicont és végleges, hogy nincs visszaút, a polgárok megmutatták, hogy a félelem a múlté, hogy képesek szolidaritásra és feltételezem, nem győzünk csodálkozni azon, hogy ezt már korábban nem tettük meg - nyilatkozta Nebojša Romčević forgatókönyvíró és dramaturg a ProGas valjevói tribünjén.

A magyar közösség tagjainak egyre szélesebb körben kell csatlakozniuk a tüntetőkhöz! Felébredt Szabadka, Zenta, Becse, Ada, Becskerek, Zombor! Ki kell állnunk az egyetemi hallgatók követelései mellett, és biztosítanunk kell azok teljesítését, mert a hatalom megváltoztatása, a valódi társadalmi átalakulás és a felelősségre vonás nélkül Szerbiában a helyzet elviselhetetlenné válik.

A VMSZ-tagságnak sürgősen fel kellene lépnie a párt Közgyűlésének összehívásáért, új vezetőség megválasztásáért és a korábbi vezetők felelősségének megállapításáért, tekintettel a közösség helyzetének drámai romlására. Azonban sajnálatos módon a VMSZ már régóta nem bír a szükséges erőforrásokkal ehhez a lépéshez.