Az európai gazdák jelenlegi helyzete szorosan összefonódik az orosz piacokkal, ami aggasztó következményekkel járhat. A helyzet nem ígérkezik kedvezőnek, és a jövőbeli kilátások is kérdésesek. Az agrárszektor szereplői számára ez egy komoly kihívást jelen
Az Európai Bizottság egy új rendelettervezetet terjesztett az Európai Tanács elé, amely célja, hogy importvámokat vezessen be az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező műtrágyákra. A legfrissebb statisztikák szerint 2023-ban az Oroszországból származó műtrágyák a tagállamok összes behozatalának több mint 30%-át tették ki, és az előrejelzések szerint az európai mezőgazdaság egyre nagyobb mértékben függ az orosz műtrágyák importjától, különösen 2024-re. Az EU saját műtrágyagyártása jelentős nehézségekkel küzd, mivel a földgáz árának emelkedése súlyosan befolyásolta a termelési költségeket. Ezzel szemben az Európai Bizottság megjegyzi, hogy az orosz gyártók alacsony termelési költségeik révén jelentős nyereséget realizálnak, ami komoly piaci előnyökhöz juttathatja őket, és akár az európai műtrágyaipar fennmaradását is veszélyeztetheti – számol be erről a FruitVeB.
Az európai gazdák az elmúlt hónapokban aggodalmukat fejezték ki a nitrogénműtrágyák árának emelkedése miatt, és ez az aggodalom a tavaszi vetési-műtrágyázási szezon közeledtével egyre nő.
Mi történik valójában a piacokon, és miért emelkednek az árak? Miután 2023-ban és 2024 nagy részében a nitrogénműtrágyák árai csökkentek - sőt, visszatértek a 2021-es, válság előtti szintre - decemberben és január folyamán folyamatos emelkedés volt tapasztalható az összes európai piacon. Az Argus és a Fertecon (S&P Global) szakmai kiadványok adatai szerint az elmúlt két hónapban az alapvető nitrogénműtrágyák (karbamid és ammónium-nitrát) árai minden piacon több mint 20%-kal ugrottak meg. A 2025. februári és márciusi szállításra szánt ammónium-nitrátot Nyugat- és Közép-Európában már most 475 EUR/tonnáig terjedő áron jegyzik, ami 100-110 EUR/tonnával magasabb a néhány hónappal ezelőtti értékeknél.) Megjegyzendő, hogy az elmúlt két év alacsonyabb árszintjének fő okai egyrészt a kereslet csökkenése, másrészt az Oroszországból származó, dömping áron behozott import voltak.
Ez az uniós termelőkapacitások fokozatos csökkentéséhez, sőt néhány esetben bezárásokhoz is hozzájárult. Ennek következményeként mára kialakulhatott egy időszakos kínálati hiány, ami az importárak emelkedését is vonja maga után.
A bolgár, román, ukrán, görög, magyar és lengyel piacok elemzése rávilágít arra, hogy az ammónium-nitrát árak meglepően változatosak: Bulgáriában a legalacsonyabb, mindössze 400 EUR/tonna áron kapható, ami egyben az egész EU legkedvezőbb ára is. Ezzel szemben Ukrajnában a legmagasabb árakat tapasztalhatjuk, itt 490 EUR/tonna körüli költségekkel kell számolni. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a másik jelentős nitrogénműtrágya, a karbamid esetében is. A piacot elsősorban orosz, észak-afrikai és közép-ázsiai importőrök irányítják, míg az európai termelők nem képesek versenyképessé válni, és így a gazdaságos gyártás fenntartása is komoly kihívásokat jelent számukra.
Az emelkedő árak és a közelgő vetési időszak miatt az Európai Bizottság egy új rendelettervezetet terjesztett elő, amely új behozatali vámokat kíván bevezetni az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező műtrágyákra. A tervezet nyilvánvaló célja, hogy középtávon csökkentse az uniós mezőgazdaság orosz műtrágya-függőségét, valamint ösztönözze az EU belső termelését. Ez különösen fontos, mivel az uniós iparstratégia hiányosságai, a megfizethetetlen energiaárak és a szigorú környezetvédelmi szabályok miatt a mezőgazdasági szektor komoly nehézségekkel küzd. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez az intézkedés valóban hatékony lesz-e, vagy esetleg túl későn érkezik. Ugyanakkor biztos, hogy a rövid távú kilátásokban továbbra is jelentős áringadozásokkal kell számolni.
