Az olajfák sorsa - a napelempark miatt bánkódnak a spanyol gazdák.

Spanyolország déli részén százezer olajfát akarnak kivágni, hogy helyet csináljanak egy zöldenergia-projektnek. Andalúzia kormányzata ki akarja sajátítani a területet - amire a termelők azt mondják, nemcsak kiforgatják őket a vagyonukból, hanem szó szerint gyökértelenné teszik őket. Kutatók szerint viszont össze lehetne házasítani az olajfaligeteket és a napelemeket.

A napfényben gazdag Andalúziában, Jaén környékén, a lenyűgöző, évszázados olajfaligetek miatt a világ "olívaolaj-fővárosaként" ismert. Azonban a helyi gazdák sorsa távolról sem hasonlít az andalúz idillhez. A helyi kormányzat, a Junta de Andalucía, zöld lámpát adott egy heves vitákat gerjesztő projekthez: lehetővé tette a Greenalia nevű zöldenergiával foglalkozó vállalat számára, hogy egy 900 hektáros napelem- és szélerőműparkot létesítsen. Ez a lépés körülbelül száz olívatermelő gazda földjének elvesztésével jár, ami komoly aggodalmakat ébreszt a helyi közösségben.

A legnagyobb mértékben érintett helyszínek közé tartozik a jaéni Lopera, Arjona és Marmolejo település, ahol körülbelül száz futballpályányi olajfa eltűnésére lehet számítani – figyelmeztettek a helyi érdekvédők Észak-Campiña régióban. A csoport állítása szerint az elmúlt időszakban már ötezer olajfát távolítottak el a területről.

A gazdák határozottan fellépnek a kisajátítás ellen, és a helyi hatóság jogi eljárásokat kezdeményezett, mivel a Greenaliát "környezeti bűncselekményekkel" vádolják. Juan Campos, a 67 éves jaéni olívatermesztő, a brit Telegraphnak adott interjújában kifejezte csalódottságát: "Sem az andalúziai kormány politikai vezetői, sem a mezőgazdasági szakszervezetek nem álltak ki mellettünk; soha nem léptek velünk kapcsolatba, ahogyan a környezetvédelmi aktivisták sem. Hol vannak ők?" - tette fel a provokatív kérdést.

Ez a vita jól illusztrálja, hogy néha egymással szembehelyezkednek a klíma- és a környezetvédők, vagy legalábbis ama környezetvédők érdekei, akik az őshonos növényzet megóvásáért kampányolnak. A fákat, így az örökzöld oljafákat is a környezet védelmezőiként szokták aposztrofálni, és a klímaaktivisták (és környezeti felelősségvállalást ezzel elintéző cégek is) a fatelepítést tartják az éghajlatváltozás elleni harc egyik elemének.

A fokozódó hőmérséklet, valamint az erdőtüzek és árvízek által sújtott Spanyolországban az olívafák kulcsszerepet játszanak az elsivatagosodás elleni harcban. A helyi gazdák viszont képmutatónak tartják, hogy a megtermelt zöld energiát nem a saját régiójukban hasznosítják, hanem más országokba exportálják, így a helyi közösségek nem részesülnek a fenntartható fejlődés előnyeiből.

A még tavaly novemberben indult kisajátítások nyomán egy helyi bíróság nyomozást rendelt el az ügyben. Rafael Alcalá jaéni földtulajdonos "zsarolásnak" nevezte a helyzetet, és megjegyezte:

"Vagy eladod a földed, vagy kisajátítják. És a kisajátítás mindig kedvezőtlenebb feltételekkel történik.

"Ez a változás nem csupán az érintettek pénztárcáját érinti, hanem a falu és a környező területek kereskedelmi életére is kihat. Ha ma még öt kenyér megvásárlására van lehetőségünk, holnap már csak kettőre futja majd" - fogalmazott.

A Greenalia, a szóban forgó zöldenergia vállalat, próbálja megvédeni magát a kritikáktól azzal, hogy azt állítja: "a földtulajdonosok 96,3%-a önként döntött úgy, hogy bérbe adja ingatlanját." Ezzel szemben Rafael Alcalá határozottan cáfolja ezt az állítást, rámutatva, hogy sok gazda valójában kényszerhelyzetbe került, mivel aggódnak amiatt, hogy amennyiben kisajátításra kerülne sor, csak jelképes kártérítést kapnának olajfáikért.

A legutóbbi olajbogyószüret januárban zárult le, és sok gazdálkodó számára ez a szezon talán az utolsó lehetőség. Juan Campos, aki egy öthektáros olajfaligettel gazdálkodik Jaénben, édesapjától örökölte ezt a földet, és egész életét a terület gondozásának szentelte. Álmában már látta, ahogy két gyermeke folytatja a családi hagyományt, és tovább örökíti a gazdaságot. Azonban a jövő most bizonytalan: elképzelhető, hogy a gyerekek föld nélkül maradnak, és elhagyják a szülői otthont.

"A családom számára a hónap vége kritikus lehet, ha végül kisajátítanak minket; a megélhetésünket veszélyeztetik - nyilatkozta márciusban a Telegraphnak. - Tisztában vagyunk vele, hogy a Greenalia csupán alacsony összegű ajánlatot fog tenni, és sajnos kénytelenek leszünk elfogadni. A földünket el kell adni, hiszen a projekt mögött az andalúz kormány áll."

A gazda és csapata a szüret során naponta kilenc órát dolgozik, hogy hagyományos módszerekkel szedjék le az olívabogyókat. Évente körülbelül 40 tonna bogyót gyűjtenek be, amiből körülbelül 12 ezer liter prémium olívaolajat nyernek ki. A palackozott olívaolajat 9 eurós áron értékesítik, ami éves szinten 108 ezer eurós (kb. 43 millió forint) bevételt generál – és ha ez a lehetőség elmaradna, jelentős anyagi veszteséget szenvednének el.

Francisco Jesús Sevilla Duque helyi önkormányzati képviselő szerint a falu ennek a kilencszeresét, 950 ezer eurót veszítene.

A lap információi alapján az egyik gazdának a Greenalia mindössze a bevétele töredékét, évi hatezer eurót ajánlott kártérítésként, ami 30 év alatt összesen kevesebb, mint amit Campos egy év alatt keres.

A Telegraph által látott 2018-as Greenalia-szerződésben pedig - amely egy spanyolországi napelempark számára bérelt földterületről szól - hektáronként ezereurós ajánlat állt, de a földet 25 ezer euróért továbbadta befektetési alapoknak.

Március végén a gazdáknak már csak kevés idejük volt arra, hogy megállítsák a kisajátításokat. A francói időkből származó 1954-es törvény mellett a projekt egy olyan törvény alapján halad előre, amelyet a Junta de Andalucía 2021-ben vezetett be. Ez egyenlőségjelet von a mezőgazdasági termények és a napelemparkok közé, és kevesebb ellenőrzést ír elő, aminek nyomán a projektek gyorsabb végrehajtását teszi lehetővé.

Környezetvédő aktivisták szerint a Greenalia - amely februárban 97 millió eurót kapott a Macquarie ausztrál vagyonkezelő cégtől a spanyolországi megújuló energiaforrások fejlesztésére - olyan trükköt alkalmaz, hogy

Oszd fel a nagyobb projekteket kisebb egységekre, így elkerülheted a zöldenergia-parkokra vonatkozó szigorúbb előírásokat.

Az 50 megawatt teljesítményű erőművek felett az ipari minisztériumnak szigorúbb ellenőrzési kötelezettségeket kell alkalmaznia. A 2021-es jogszabály alapján azonban az 50 megawattot meg nem haladó projekteknél a felügyelet az autonóm közösség, konkrétan a Junta de Andalucía hatáskörébe tartozik.

Az aktivisták véleménye szerint a zöld energiaiparban végzett gyakorlatok a korrupció terjedéséhez vezethetnek. Ezzel szemben a Greenalia úgy véli, hogy az andalúziai projektekkel kapcsolatban terjedő információk "megalapozatlanok, és politikai ellenállás szüleményei, nem pedig műszaki, jogi vagy valós adatokon alapulnak, amelyek elengedhetetlenek az ilyen típusú megújuló energiafejlesztési projektekhez."

A gazdák szerint, ha megvonják tőlük az olajfaligeteket, kénytelenek lesznek elhagyni otthonaikat, ami tovább súlyosbítja az andalúziai települések drámai elnéptelenedését, amely akár a lakosság 90 százalékát is érintheti.

A térségben számos gazda nem rendelkezik egyetemi diplomával, és a birtokaikon korlátozott a munkalehetőségek száma.

"Nem csak a pénz elvesztéséről van szó; ez egy érzelmi kérdés is, mivel ez az, amiért a szüleim dolgoztak és amit rám hagytak" - mondta Juan Campos.

Andalúzia termeli a spanyolországi olívaolaj egyharmadát, és az egész világon eladott olívaolaj 10 százalékát. A gazdák szerint a Greenalia négy másik projektje is folyamatban van, amelyek 900 hektárt érintenek és több mint 470 ezer olajfa elvesztésével járnak. A cég ezt tagadta és közölte, hogy "csak" 402 hektárt fednek le a projektjek.

Az ügyhöz kapcsolódóan megszólalt Lawrence Susskind, a neves mediátor és konfliktuskezelési szakértő, aki az MIT neves várostervezési professzora. Susskind munkássága során számos jelentős könyvet írt, többek között a Környezetvédelmi diplomácia, a Vízügyi diplomácia és a Neked jó, nekem nagyszerű című műveket, melyek a szakmai közéletben széles körben elismertek.

"Semmit sem szabad kevesek kárára tenni azért, hogy a sokan részesülhessenek a zöld energia előnyeiből

- mondta. - Nem tudom elhinni, hogy nincs egy jó alternatív helyszín Spanyolországban, ahol nem kellene kivágni azokat az olajfákat. Egyszerűen nem lehet, hogy nincs más lehetséges út."

A Világgazdasági Fórum és az MIT múlt hónapban közzétett közleménye rámutatott, hogy a helyi ellenállás jelenleg a legfőbb gátja a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célok megvalósításának.

Az MIT kutatásai alapján világszerte már hatvan olyan projektet dokumentáltak, melyek a helyi közösségek ellenállása miatt meghiúsultak, ezzel pedig "időt és pénzügyi forrásokat pazaroltak el, amelyek más irányú fejlesztésekhez elengedhetetlenek lettek volna". Felmerül a kérdés, hogy a termelők számára milyen előnyökkel járhat, ha kényszerűen elhagyják földjeiket, ráadásul minimális kártérítéssel, miközben a projekt által generált bevételek nem a helyi lakosság javát szolgálják. A gazdák kifejezik támogatásukat a nagyszabású napelemparkok iránt, azonban a Greenalia egy különösen termékeny területet szemelt ki. A helyi talajt a szakértők olyan kavicsos típusúként azonosítják, amely még a száraz éghajlat mellett is képes víztartó képességét megőrizni, ráadásul az olajfák a gazdák beavatkozása nélkül is hoznak termést.

"Vannak más, nem termelékeny helyszínek Loperában, ahol az üzemet fel lehetne telepíteni - de ezek messze fekszenek a Guadalquivir folyótól,és az üzemnek vízre van szüksége" - mondta mondta egy helyi illetékes.

A gazdák a nehézségek dacára is folytatják földjeik művelését, miközben szívükben egyszerre kavarognak a remény és a kétségbeesés. "Spanyolországban a magántulajdon csak illúzió. Nincs szentsége. A politikai elit hátat fordított nekünk, amikor a védelmünkre kellett volna kelniük" – osztotta meg érzéseit az egyik gazda.