Az mesterséges intelligencia (MI) és az AI (Artificial Intelligence) kifejezések gyakran egymás szinonimáiként használatosak, de érdemes kicsit mélyebbre ásni. Az MI olyan technológiákat és rendszereket takar, amelyek képesek emberi intelligenciát utánzó

Egy újságírónak a mindennapi munkája során számos nyelvhelyességi kihívással kell megküzdenie. A Magyar helyesírás szabályai (AkH.) című kitűnő kiadvány sok esetben világos útmutatást nyújt, ám a magyar nyelv gazdagsága és sokszínűsége miatt gyakran izgalmas viták bontakoznak ki a helyesírási kérdésekről. Az utóbbi két-három évben például a mesterséges intelligencia (amelynek témájával a Qubiten már 2017 óta foglalkozunk) dominálta a diskurzusokat, de azóta sem alakult ki egyértelmű konszenzus a megfelelő, vagy legalábbis elterjedt rövidítésekkel kapcsolatban: vajon a magyar kifejezésből származó MI-t, vagy az angol "artificial intelligence" rövidítéséből származó AI-t kellene használni?

Olvasóink körében is gyakori dilemma ez - a közbeszédhez hasonlóan nálunk sem született még egységes álláspont arról, hogy melyik kifejezést alkalmazzuk. Az alábbiakban megosztunk egy anonim olvasói levelet, amely a közelmúltban érkezett hozzánk:

Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Kedves ..., Remélem, hogy ez a levél jókedvűen talál meg, és szívesen osztom meg veled gondolataimat." Ha szeretnél valamit hozzáadni vagy módosítani, csak szólj!

A ... cikkével kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia helyes rövidítése MI, nem pedig AI.

Sajnos miután olvastam az ön állásfoglalását - mely a magyar nyelv semmibevételével az angol nyelvet részesíti előnyben, még magyar nyelvű olvasóknak szánt írásban is -, elment a kedvem a cikk további olvasásától.

Minden jót kívánva,

..., magyarul beszélő és olvasó, magyar ember - és nem angol"

Nyilvánvaló, hogy mindenkinek megvan a maga érzékenysége a különféle nyelvi jelenségekkel kapcsolatban. Például a fenti levél írója az idegen nyelvű rövidítéseknél húzza meg a határt, míg a saját írásában a kötőjel (-) és a valóban helyénvaló gondolatjel (–) közötti eltérés már nem okoz neki akkora problémát.

De hol is rejlik valójában az igazság?

Először is nézzük, hogy az AkH. legfrissebb, 12. kiadása hogyan rendelkezik erről. Az AI és az MI egyaránt mozaikszónak, azon belül is közszói betűszónak minősül, amiket egyébként kisbetűvel szokás írni (a szabályzat a tv és a tbc példákat hozza erre), azonban:

"A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is szokás nagybetűkkel írt betűszókkal helyettesíteni, például: CB (= citizen band), DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), PVC [= poli(vinil-klorid)], URH (= ultrarövidhullám)."

Hasonló általános szabályt fogalmaz meg a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási blogjának egy korábbi bejegyzése, miszerint az "idegen eredetű, többelemű közszói alakulatok írásmódjára mégis inkább a csupa nagybetű jellemző (ez főként a szaknyelvekre jellemző): AIDS, COPD 'chronic obstructive pulmonary disease, krónikus obstruktív légúti betegség'".

A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) szakértője szerint az AI és az MI kifejezések egyaránt ide tartoznak. Egy januári online kérdésre, amelyet az MK monogrammú nyelvésznek tettek fel, a válasz így hangzott: "Mindkét rövidítés helyes: a magyar terminológia szerint MI (mesterséges intelligencia), míg az angol megfelelője AI (artificial intelligence)."

Tehát a magyar nyelv szabályai szerint az AI és az MI is helyes. Nézzük hát a többi szempontot, amit ilyenkor mérlegelni kell!

Akár tetszik, akár nem, a 21. század egynegyedénél járva bőven kimondhatjuk, hogy az internet (kifinomult nyelvművelőknek: a világháló) sikeresen globalizálta a bolygót, aminek természetesen számtalan nyelvi következménye is van. Elég csak belehallgatni egy Z (ne adj' Isten, alfa) generációs társaság beszélgetésébe: amellett, hogy a fiatalok szókincse tele van az online társalgási nyelvből vagy ilyen-olyan mémekből származó rövidítésekkel, a magyar és angol szavak keverése - akár egy mondaton belül - is mindennapossá vált. Ha nem akarunk megbolondulni, azt se kezdjük el számolgatni, hányszor szakítja meg a mondanivalóját egy idősebb felnőttel beszélgető fiatal azzal, hogy "...jaj izé, hogy is mondják ezt magyarul?".

Bár ma már az internetre nem csupán mint egy számítástechnikai vívmányra tekintünk, hanem mint életünk szerves részére, mégis szorosan összekapcsolódik az informatika világával. E területen pedig, a fentebb említett helyesírási normáknak megfelelően, gyakran találkozunk idegen nyelvű betűszavakkal. Az IT azonban különleges eset, hiszen az "information technology" kifejezés és magyar megfelelője, az "információs technológia" kezdőbetűi véletlenül megegyeznek – Kazinczy pedig valószínűleg a sírjában forgolódik ettől a nyelvi furcsaságtól. Az irodai dolgozók viszont leginkább az "ájti" részlegnek szokták jelezni a felmerülő problémákat, nem pedig az "íté"-nek.

Holnap estig sorolhatnánk a köznyelvbe beépült kifejezéseket, kezdve a PC-től és DVD-től, egészen az URL és VPN fogalmakig. Ha azonban ezek a terminusok már túl régiek lennének, akkor az utóbbi évek újdonságait is említhetjük, például az IoT-t, amely a "dolgok internetét" jelenti, de nem rövidítjük DI-re. A QR-kód is hasonlóan angol nyelvű eredetű, és a mindennapjaink részévé vált. Ha pedig az AI/MI világába merülünk, akkor ne feledkezzünk meg a nagy nyelvi modellekről sem, melyeket nem NNYM-ként, hanem LLM-ként ismerünk.

A kereshetőség kérdése kiemelkedő jelentőséggel bír, különösen figyelembe véve, hogy a Google továbbra is a leglátogatottabb weboldal. Ezért, amikor az internetre hivatkozva nyelvi döntéseket hozunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a tényezőt. Próbálkoztam a Google keresőjével, hogy AI-ra keresve olyan találatokat kapjak, amelyek nem a mesterséges intelligenciához köthetők, és meglepően hatékonyan működött – a találatok körülbelül fele magyar nyelvű volt, tehát az AI rövidítés használata valóban elterjedt a magyar szövegekben. A MI kifejezésnél már vegyesebb eredményeket kaptam. Elsőként a Mi fantázianevű termékeket kínáló Xiaomi webáruházát dobta ki, majd néhány mesterséges intelligenciával kapcsolatos találat után a 2019-es Mi (Us) című filmet ajánlotta. Ezt követően a Mi Hazánk párttal kapcsolatos hírek bukkantak fel, végül pedig minden olyan cikk, amely címében szerepelt ez a viszonylag gyakori (személyes, kérdő, vonatkozó vagy határozatlan) névmás.

AI-MI 1:0, vagy akár 2:0 – ki tudja, mi a pontos mérleg? A számok mögött rejlő verseny mindig is izgalmas kérdéseket vetett fel. Ki mérlegel? Ki dönti el, hogy a gép vagy az ember az, aki a győzelmet viszi? A válasz sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk, hiszen a technológia és az emberi intelligencia folyamatosan összefonódik. Minden egyes új fejlesztés új lehetőségeket és kihívásokat hoz magával. Tehát, vajon ki számolja valójában a pontokat?

Ez utóbbi egyezés (MI és mi között) többféleképpen is okozhat félreértést vagy bosszúságot. Például csupa nagybetűs szövegben (mondjuk a Qubit vezető anyagainak címlapi címében) ugyanúgy néz ki az a mondat, hogy "MI nélkül nem lehet élni?", mint az, hogy "Mi nélkül nem lehet élni?". De az sem ritka, hogy emberek mindenféle nyelvi szabályra fittyet hányva, csupa kisbetűvel kommunikálnak egymással - és ebben az esetben nem is kell ilyen nyakatekert példákat hozni arra, hogy az "MI" és a "mi" hogy keveredhet össze. Olyan csúnya szó pedig természetesen nincs a magyar nyelvben, hogy ai.

A kiejtés még inkább fokozza a bonyolultságot. Ludányi Zsófia nyelvész 2014-ben a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási blogján ezt fogalmazta meg:

Gyakran találkozunk idegen nyelvből, főként angolból származó betűszókkal. Ezek kiejtésére két megközelítést alkalmazhatunk: az egyik a magyaros kiejtés (például BSA [béesá]), míg a másik az eredeti nyelvi betűzés vagy egybeejtés (például CIA [szíájé]). Emellett léteznek olyan betűszavaink is, amelyek kiejtése változó, mint például az HBO, amit mondhatunk [éjcsbíó]-nak vagy [hábéó]-nak is.

A gyakorlatban a négy lehetséges kiejtési változat közül hármat már találkoztam: [emmí], [éjáj] és ritkábban [ai] (esetleg [aji]). Az [mi] kiejtésről viszont úgy tűnik, senki sem használja, főleg az előbb említett szóegyezés miatt. Miután a kiejtés kérdését sikerült tisztázni, újabb dilemmával találkozunk: mi legyen a névelő? Az AI esetében ez nem kérdéses, hiszen a [mi] kiejtést nem alkalmazzák. Az [emmí] esetén is egyértelmű a helyzet, de olvasás közben zavaró lehet, ha az "az MI" kifejezést látjuk, hiszen ez egy szabályos nyelvtani forma. Ezzel szemben az AI esetén a ragozás nehézségeket okozhat: például a -val, -vel rag esetében, ha az [éjáj] kiejtést használjuk, a szóvégi mássalhangzóhoz hasonul, és az "AI-jal" kifejezés leírva nem éppen a legesztétikusabb.

Jobb, ha elkerüljük azt a zsákutcát, amelybe az vezet, ha a magyar nyelvet annyira védjük, hogy minden idegen hatástól meg akarjuk óvni. Ha tényleg ennyire fontos számunkra a tiszta nyelv, akkor miért áll itt a latin eredetű "intelligencia"? Azok, akik ilyen mélyen belemerülnek a nyelvi problémákba, könnyen olyan helyzetbe kerülhetnek, mint az a filmiparos, aki Steven Spielberg 2001-es "A.I. Artificial Intelligence" címét próbálta magyarra fordítani. Ő is próbálta mindenkinek a kedvében járni, ám az eredmény egy kicsit furcsán sikerült: "A.I. - Mesterséges értelem".

A mondanivaló lényege, hogy a mesterséges intelligencia kifejezés a magyar nyelvben kétféleképpen is rövidíthető: AI-ként és MI-ként. A Qubit cikkírói törekednek arra, hogy egységesen az AI-t használják, de ha egy vendégszerző az MI-t preferálja, azt tiszteletben tartjuk. Ezen kívül, fontos megemlíteni, hogy a nyelv folyamatosan alakul, dinamikus rendszer, amely nem olyan merev és korlátozott, ahogyan azt néhány önjelölt nyelvi szakértő próbálja bemutatni.