A vendéglátóhelyek ma már túlmutatnak az egyszerű étkezés funkcióján; igazi életformáló és közösségi központokká váltak, ahol az emberek találkozhatnak, tapasztalatokat cserélhetnek, és közösen élvezhetik a pillanatokat.

Június végén debütál a hazai gasztronómiai világ egyik legrégebbi és legjelentősebb szakmai kiadványa, a Dining Guide Top 100 Étterem Kalauz. Ez a népszerű kalauz évről évre nélkülözhetetlen útmutatóként szolgál mindazok számára, akik értékelik a minőségi vendéglátást. Jelenleg a kiadvány szerkesztése a végső simításoknál tart, és az utolsó ellenőrzések folynak. Erről a Dining Guide felelős kiadója és gasztronómiai szakértője, Herczeg Zoltán számolt be.

A magyar gasztronómiai táj folyamatosan átalakul, tele meglepetésekkel és új felfedezésekkel. Vannak helyek, amelyek eltűnnek a palettáról, míg mások villámgyorsan népszerűségre tesznek szert. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy értékeléseink alapja a legaktuálisabb információk legyenek, így mindig a legfrissebb trendeket és lehetőségeket tükrözhetjük.

- emelte ki Herczeg Zoltán.

A szakértő véleménye szerint az utóbbi években bekövetkezett fogyasztási szokások alakulása nem csupán az éttermek menüjében hozott változásokat, hanem a vendéglátóhelyek hagyományos felépítését is új irányokba terelheti.

"A klasszikusnak mondott vendéglátás egyfajta krízisben van. A fogyasztói szokások megváltoztak: ma már nem csupán étkezni járunk egy étterembe, hanem találkozni, dolgozni, megbeszéléseket intézni - ezek a helyek egyre jobban többfunkciós életterekké váltak"

Az utóbbi évek során jelentős átalakuláson mentek keresztül az étkezési szokások, különösen az éttermek terén. Ma már sokan a klasszikus éttermek helyett inkább a könnyedebb és gyorsabb megoldásokat részesítik előnyben, mint például a pékségek, kávézók vagy közösségi terek. Ezek a helyek nem csupán étkezésre kínálnak lehetőséget, hanem egyúttal társasági találkozók, sőt munkaügyek intézésének színhelyévé is váltak. Az emberek egyre inkább azokat a környezeteket keresik, ahol a gasztronómiai élmények mellett a közösségi interakciók és a produktív tevékenységek is helyet kapnak.

"A kötetlen, laza hangulatú helyek ma nagyon mennek, különösen igaz ez a nagyvárosi környezetekben, Budapesten dübörög ez a szegmens."

A szakértők véleménye szerint van egy étel, amely tökéletesen beleillik az új gasztronómiai trendekbe: ez pedig nem más, mint a pizza. Az utóbbi években Magyarországon igazi átalakuláson ment keresztül ez a klasszikus fogás - a régi, gyorsan készített, silány szeletek korszaka lejárt, és helyüket átvették a szenvedéllyel és precizitással dolgozó pizzériák, amelyek a minőségre helyezik a hangsúlyt. Olyan helyek, ahol a tészta érleléséről akár hosszú órákig is lehet diskurálni, és ahol a valódi olasz alapanyagok mellett helyi különlegességeket is felvonultatnak a kínálatban - itt egy-egy pizza sokkal több, mint csupán egy gyors falat, hanem egy igazi kulináris élmény.

A Dining Guide ezen az évben először - a hazai pizzaipar lenyűgöző fejlődésére reagálva - külön toplistán mutatja be Magyarország 50 legkiemelkedőbb pizzériáját. Elérkezett az idő, hogy elismerjük: a magyar pizzakultúra valóban felnőtt. Ez a lista nem csupán az olasz klasszikusokat öleli fel, hanem ünnepli a kreatív újhullámos helyeket is - azokat, akik nem csupán pizzát készítenek, hanem újraértelmezik azt. Készüljünk tehát, hiszen hamarosan érkezik a Pizza TOP50, és garantáljuk, hogy még a legelkötelezettebb pizzafogyasztókat is meglepi, milyen szintre jutottunk már.

Herczeg Zoltán szerint a vendéglátóhelyek ma már nem csupán az ételeik minőségével versenyeznek, hanem sokfajta szempontnak, igénynek kell megfelelniük.

Ma már az emberek sokkal tudatosabbak az étkezés terén, figyelembe veszik az egészségügyi szempontokat, a különböző diétákat és az ételintoleranciákat is. Egy jó étteremnek elengedhetetlen, hogy érzékenyen reagáljon ezekre a változó igényekre.

Az idei évben a Dining Guide egy új TOP50-es listával a legjobb hazai pizzériákat is ajánlja. Magyarországon az elmúlt években a legnépszerűbb alternatív vendéglátóhelyek a pizzériák, amelyek közül több magas minőséget képviselő hely az ország kisebb településein is elérhető.

"A hazai pizzériák kínálata nagyon sok színű és egyre magasabb színvonalú, elmondható, hogy a TOP pizzériáink már nemzetközi szinten is jól teljesítenek"

Milyen szempontok alapján értékeli idén is a Dining Guide?

A Dining Guide pontszámai és listái nem csupán értékelések, hanem hasznos információforrások, amelyek célja, hogy támogassák az érdeklődő fogyasztókat. E megközelítés nem véletlenül zárja ki a régi, klasszikus étteremkritikai módszereket, hiszen a célja az, hogy a felhasználók számára releváns és aktuális tájékoztatást nyújtson.

"Nem saját tapasztalatainkról beszélünk, hanem arról, miként tudjuk megkönnyíteni a vendégek számára a választást a vendéglátóhelyek egyre változatosabb kínálatában. Amennyiben a fogyasztók hetven százaléka támogatja és egyetértene az ajánlásainkkal, az azt jelenti, hogy jól végezzük a dolgunkat."

Az utóbbi időszakban egyre fontosabbá vált, hogy a vendégek döntéseit nem csupán az ízek, a dizájn vagy az árak befolyásolják, hanem a felelősségteljes működés is. A fenntarthatóság ma már nem csupán egy trend, hanem alapvető elvárássá nőtte ki magát: a fogyasztók fokozottan figyelnek arra, honnan származnak az alapanyagok, mennyi hulladékot termel egy étterem, valamint arra, hogy milyen mértékben óvja a környezetét. A Dining Guide ennek megfelelően az értékelési szempontjai között egyre hangsúlyosabban szerepelnek a fenntartható működés aspektusai – legyen szó helyi beszállítókról, szezonális kínálatról, energiahatékony működésről, vagy a társadalmi felelősségvállalás különböző megnyilvánulásairól. A kalauz célja, hogy ne csupán a gasztronómiai élvezetekre hívja fel a figyelmet, hanem azokra a vendéglátóhelyekre is, amelyek példát mutatnak a tudatos és előrelátó gondolkodásra a gasztronómia területén.

Nemzetközi tér: a magyar gasztronómia még keresi a helyét

Érdemes külön figyelmet szentelni a magyar gasztronómia nemzetközi színtéren való jelenlétének, vagy inkább annak hiányosságainak.

"A magyar konyha gyakorlatilag nincs jelen külföldön. Ez nemcsak a világtrendektől való eltérésből fakad, hanem abból is, hogy a klasszikusnak tartott magyar konyha ételei nehézkesek a mindennapokban. A sok a szénhidrát és zsír - a tudatosabb étrendeket követő nyugat-európai és ázsiai fogyasztóknál nem előny."

Herczeg elismeri: idehaza sem jellemzőek már a klasszikus magyaros éttermek, és még ha van is rá kereslet, kevés a megbízható, jó minőségű hazai konyhát kínáló hely.

Ma már igencsak kihívás húsz olyan étteremről beszélni, ahol garantáltan ízletes gulyást, pörköltet vagy vadast szolgálnak fel. Pedig ezek az ételek mélyen gyökereznek a kultúránkban.

A hazai gasztroforradalom kapcsán is kritikusan fogalmaz: