A román közönség Bartók Béla iránti vonzalma egyre inkább megnyilvánul, hiszen a zeneszerző művei sokakat lenyűgöznek. Az ő zenei öröksége nemcsak a magyar, hanem a román kultúrára is hatással volt, és a két nép zenei párbeszéde folyamatosan fejlődik. Bar
Ahhoz, hogy a cikket e-mailben megossza, kérjük, kattintson erre a linkre, vagy másolja az alábbi URL-t, és küldje el az érdeklődőknek: https://demokrata.hu/blog/a-romanoknak-bartokra-faj-a-foguk-944010/
Nadia Sofokleous nagyváradi születésű zenész, aki a neve alapján leginkább románként azonosítható, bár egy bejegyzésében utalást tesz arra, hogy vannak magyar gyökerei. A jelek azonban arra engednek következtetni, hogy az erdélyi vagy partiumi magyarokhoz legfeljebb annyi köze van, hogy néhány napja alaposan próbára tette a Romániához csatolt magyar nemzetrész béketűrését, amikor felvetette, hogy Bartók Béla ugyanannyira tekinthető románnak, mint magyarnak.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy Bartók a Temes vármegyei Nagyszentmiklóson, azaz a mai Románia területén született.
A hölgy viszont elfeledkezett róla, hogy Bartók Béla születésének idején Románia csupán harminc éve létezett. A lakosság jelentős része inkább a ruszinokhoz érezte magát közel, mint a románokhoz, és Erdély megszerzése akkor még csak távoli álomnak tűnt.
De térjünk el a történelmi tények boncolgatásától, mert ezek sosem hoztak megoldást a románokkal folytatott vitákban. Sokkal lényegesebb, hogy a jövőre vonatkozó kérdéseket tisztázzuk, és támogassuk keleti szomszédainkat abban, hogy felfedezzék saját identitásukat és fejlődjenek az önismeret útján!
Tehát! Megkapták Erdélyt, a hegyeinket, erdőinket, bányáinkat, a magyar és szász kastélyokat, polgárvárosokat, nemesi uradalmakat, fejlet vasúthálózatot, a műemlékeinket, mintagazdaságokat, egyetemeket, kaszárnyákat. Mindezt ingyen, mégsem élnek jobban. A "bezzegrománia" délibábja ugyanis csak egy politikai termék, amelyet a magyarországi ellenzék és az őket segítő sajtó talált ki. A valósághoz semmi köze.
A kérdés tehát az, hogy amennyiben a materiális javak megkaparintása után nem lettek gazdagabbak, miért gondolják azt, hogy a magyar szellemi értékek ellopása után műveltebbek lesznek?
Mit szólnál, ha Arany János is beállna a sorba? És egy csipetnyi Ady sem lenne rossz, nem igaz? Bolyai Farkas és János együttes jelenléte is megfontolandó, hiszen együtt még erősebbek lehetnek. Lugosi Béla és Janovics Jenő neve is felmerülhet – vajon nélkülük kevesebb lenne a kulturális gazdagság? Gondoljunk csak bele: lehet, hogy e nagyszerű szellemi nagyságok mellett csökkenthető lenne az analfabétizmus Romániában! Ne felejtsük el, hogy egyes megyékben még mindig nem találkozhatunk könyvesboltokkal.
Megnyugtathatom őket, hogy a lopás nem hoz megoldást.
A kultúrát építeni kell, mint egy kastélyt vagy egy várost. Kezdjék, mondjuk, könyvtárak és könyvesboltok alapításával. Lépésről lépésre. Mi is így kezdtük. Néhány ezer éve. Kár kapkodni, az sosem segít.
Gondoljunk csak bele: nemrégiben megpróbálták ellopni Hunyadi Jánost - ami azt jelenti, hogy a kísérlet továbbra is folyamatban van. Vajon segített egy magyar hős eltulajdonítása a román katonák bátorságának növelésében? Nem igazán. Csak néhány napja román zsoldosok százai adták meg magukat, miután a kongói lázadók fenyegetései megrémisztették őket. Na, ugye! Ez a jelenség a kultúra világában is hasonlóképpen zajlik.
Mi a magunk részéről azt javasoljuk a románoknak, hogy forgassák serényen azokat a könyvritkaságokat, amelyeket a Batthyáneum ellopásával birtokba vettek. A levéltári anyagok, középkori iratok tanulmányozása is hatalmas szellemi kalandokat tartogatna számukra. És hallgassák Bartókot, aki gyűjtött román népzenét is. Kicsit mélyedjenek el a magyar kultúrában, fürösszék meg benne magukat.
A leglényegesebb dolog: tanuljanak magyarul! Ha a jövő úgy alakul, ahogy elképzeljük, elengedhetetlen lesz, hogy megértsék a magyar embereket.
