A román alkotmánybíróság döntése értelmében az elnökválasztás első fordulója érvénytelennek nyilváníttatott.

A választási időpontot a bukaresti kormány fogja meghatározni, ezt követően pedig a választási eljárás teljes mértékben megújul.

Pénteken az Alkotmánybíróság Romániában érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját – számol be a Maszol.

Az alkotmánybíróság csütörtök este, késő órákban tette közzé, hogy a választások érvénytelenítésére irányuló első négy kérelmet csak a második fordulót követően fogják megvizsgálni. Ugyanakkor a Digi24 forrásai szerint a civil társadalom, az akadémiai körök, és politikai képviselők részéről számos kérelem érkezett a bírósághoz. Ezzel összefüggésben a bírák úgy határoztak, hogy egy előzetes elemzést indítanak.

Az Alkotmánybíróság péntek délutáni nyilatkozatában bejelentette, hogy a román elnökválasztással összefüggő teljes választási folyamatot semmissé nyilvánítja, hivatkozva az alkotmány 146. cikkelyének f) pontjára.

Az új választási időpontot a bukaresti kormány jelöli ki, ezt követően a választási folyamat teljes egészében újraindul. A hatályos törvények szerint december 15-én, illetve 29-én keríthetnek sort az újbóli megméretésre.

A román legfelsőbb védelmi tanács állítása szerint a TikTok jelentős hatással volt az elnökválasztási folyamatra.

A vasárnapi első fordulóban váratlan eredmények születtek, amint arról lapunk is beszámolt. A szélsőjobboldali és oroszpárti nézeteiről ismert Călin Georgescu, aki függetlenként indult, lenyűgöző 2 120 401 szavazatot, azaz a voksok 22,94%-át zsebelte be. A december 8-án esedékes második fordulóba ő és a második helyen végző Elena Lasconi jutott, aki a liberális USR színeiben indult és 1 772 500 szavazatot (19,18%) kapott. Lasconi ezzel megelőzte Marcel Ciolacu miniszterelnököt, aki 1 769 760 szavazattal (19,15%) zárta a versenyt, és lemondott a szociáldemokraták (PSD) vezetéséről. A negyedik helyezett George Simion, az AUR vezetője, 1 281 325 voksot (13,86%) szerzett, míg az ötödik pozíciót Nicolae Ciucă, a nemzeti liberális PNL elnöke foglalta el 811 952 szavazattal (8,79%). A hatodik helyen Mircea Geoană, volt NATO-főtitkárhelyettes végzett 583 898 szavazattal (6,32%), míg a hetedik pozíciót Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje zárta 416 353 voks (4,5%) birtokában.

Több szakértő is kifejezte azt a gyanúját, hogy Călin Georgescu győzelme mögött orosz érdekek vagy titkosszolgálati manipulációk sejthetők. Ami a titkosszolgálatokat illeti, egy kevésbé kedvező forgatókönyv is felmerült: lehet, hogy egyszerűen elszundították a helyzetet, hiszen a közvélemény-kutatások szerint sokáig nem volt jele annak, hogy Romániában, amely EU- és NATO-tag, egy radikálisan ultranacionalista, oroszpárti politikus képes lenne a semmiből elérni az ország legnagyobb politikai pozícióját. Október közepén az Inscop kutatásai alapján Călin Georgescu népszerűsége mindössze 0,4 százalék volt, novemberben pedig csupán 5,4 százalékra nőtt.

A román alkotmánybíróság döntése értelmében újraszámlálják az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatokat.