A lakáspiac is megérezheti az árrésstop hatásait.
A kormány akár hosszú távon is megőrizheti az árrésstopot, sőt, lehetősége van arra is, hogy a lakáspiacra és az építőanyagokra vonatkozóan is kiterjessze ezt a szabályozást.
Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter az Economx kérdésére megerősítette, hogy nem csupán velünk marad az árrésstoppal érintett termékek köre, hanem az bővülni is fog. A legfrissebb információk szerint a háztartási és piperecikkek mellett a kiskereskedelmi láncok profitmaximalizálását célzó intézkedés nyár végéig biztosan hatályban marad, sőt, akár véglegessé is válhat a jövőben.
A kormány álláspontja szerint az intézkedés sikeresnek bizonyult: közel ezer élelmiszertermék ára csökkent, és az infláció is mérséklődött, a márciusi statisztikák pedig kedvező tendenciákat mutatnak. Az éves infláció 4,7 százalékra esett vissza, míg az élelmiszerek ára stabilizálódott. Ha nem lettek volna érvényben az árszabályozások, ezek az árak valószínűleg ismét növekedésnek indultak volna.
Lentner Csaba, a közgazdaságtan szakértője, az Economix egyik friss írásában kifejtette, hogy az utóbbi évek során a kereskedők többször is visszaéltek a helyzetükkel. A 2022 és 2024 közötti időszakban sikerült kijátszaniuk az ársapkákat, valamint felhajtották a helyettesítő termékek árát, ami jelentős inflációs nyomást gyakorolt Magyarországra. A professzor véleménye szerint a kereskedők jelenleg sem mutatnak önmérsékletet, így az állami beavatkozás szükségessége egyértelmű, különösen olyan területeken, ahol a piaci verseny nem működik megfelelően.
A közgazdász véleménye szerint a lakosság vásárlóerejének megóvása mellett a szabályozás kulcsszerepet játszik a túlzott profitmaximalizálás mérséklésében is. Az árrésstopot nem a tervgazdaság eszközének tekinti, hanem mint elengedhetetlen reakciót az eladói oldal dominanciájával szemben.
Lentner javaslata szerint érdemes lenne az árrésstopot kiterjeszteni az ingatlanpiacra és az építőanyagokra is. Az év elején tapasztalható magas állampapír-megtakarítások számos befektetőt vonzott az ingatlanok világába, ami jelentősen felhajtott az árakat a lakáspiacon és az építőanyagok terén. Az árak olyan mértékben emelkedtek, hogy az ingatlanok használati értéke nem követte ezt a növekedést. Ez a helyzet pedig - különösen tömeges lakásvásárlások idején - komoly hatással van az infláció alakulására is.
A szakértő véleménye alapján a kormány várakozó állásponton van az áprilisi-májusi inflációs adatok tekintetében. Ha ezek a mutatók nem mutatnak jelentős csökkenést az előzetes elvárásokhoz képest, akkor reálisan felmerülhet a lehetőség, hogy a szabályozás kiterjed a lakáspiaci és építőipari szereplőkre is.
