A Kúria ismét Orbán Viktor javára döntött a Spar-ügy kapcsán.

Érdekes módon, egy hasonló ügyben a testület teljesen más döntést hozott, mint a mostaniban. Akkor nem Orbán Viktor volt a felperes, hanem Tüttő Kata.

Furcsa egybeesés, de az ítélkezési tapasztalat nélkül elnökké választott Varga Zs. András vezette Kúria bírái ismét felülírva a korábbi bírói döntéseket, Orbán Viktornak adtak igazat a SPAR-ügyben, miközben egy hasonló jellegű perben az MSZP-s Tüttő Kata elbukta a keresetet - derül ki a Media1 cikkéből.

Ahogy azt már sokan tudják, Orbán Viktor miniszterelnök korábban több sajtóorgánumot is perelt, miután azok hivatkoztak Hans Reisch, a Spar Austria vezérigazgatójának az osztrák Lebensmittel Zeitung számára tett nyilatkozatára. Reisch azt állította, hogy Orbán oligarchái tőkét menekítettek ki Magyarországról, és említette, hogy a miniszterelnök kérte, "engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba". Orbán azonban határozottan tagadja ezeket a vádakat, ezért bíróságra vitte többek között az RTL-t, az Indexet, az Economxet, a Klubrádiót, a 444-et, a Magyar Narancsot, a 24.hu-t, a Pécsi Stopot és a Hírklikket is.

A pereket kezdetben a miniszterelnök sorra elveszítette, ám miután az ügy a Varga-féle Kúria elé került, a helyzet drámaian megváltozott Orbán Viktor javára. Ezt a fordulatot tapasztalhattuk most a Hírklikk esetében is: mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság megállapította, hogy a lap nem vétett hibát, amikor idézte a SPAR vezérigazgatóját, hiszen a nyilatkozatai közérdekű témát érintenek. Orbán, mint közszereplő és miniszterelnök, joggal élhet azzal a lehetőséggel, hogy cáfolja a róla megjelent információkat.

A Kúria döntése Orbán Viktor javára komoly aggodalmakat vet fel a szabad sajtó jövőjével kapcsolatban Magyarországon. Az ítélet gyorsasága sokak számára ijesztő, hiszen ennek következményeként egyre több kérdés merül fel a médiapluralizmus fenntarthatóságával kapcsolatban. Az események láncolata pedig akár dominóeffektust is kiválthat, amely súlyosan érintheti a tájékoztatás szabadságát az országban.

Biztos, ami biztos, a mai ítélethirdetés előtt Orbán Viktor jogi képviselője még emlékeztette a bíróságot, hogy a Pécsi Stop 100 százalékig hasonló ügyében a Kúria szintén megváltoztatta a korábbi ítéleteket és a miniszterelnöknek adott igazat, így ezt kéne tennie most is. Így is lett.

Ezzel szemben Litresits András ügyvéd, a Hírklikk jogi képviselője rámutatott, hogy a Pécsi Stop az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel véleményük szerint a Kúria döntése alaptörvény-ellenes volt, mivel az a miniszterelnök javára ítélt. Az ügyvéd azt is hangsúlyozta, hogy a testület kettős mércét alkalmaz, hiszen a Tüttő Kata és Budai Gyula közötti ügyben ugyanezen bírákból álló tanács (Böszörményiné Kovács Katalin, Véghné Szabó Zsuzsanna, Pataki Árpád, Stark Marianna, Szolnokiné Csernay Krisztina) még úgy ítélkezett, hogy az MSZP-s főpolgármester-helyettesnek el kell tűrnie Budai Gyula által a nyilvánosságra hozott valótlan állításokat egy ingatlanügyben. Az indoklásuk szerint ezek az állítások közügyek megvitatásával kapcsolatosak, és így a szólásszabadság legmagasabb szintű védelme illeti meg őket.

Mindez a Kúria bírái számára a jelek szerint nem okozott fennakadást, és megváltoztatva az első- és másodfokú bíróságok ítéletét, helyreigazításra kötelezték a Hírklikket. Ezt azzal indokolták, hogy az MSZP-közeli portál csak akkor számolhatott volna be a magyar kormányfőről Ausztriában megjelent nyilatkozatról, ha a magyar bíróságon egy sajtóper során be tudja bizonyítani hangfelvétellel vagy más módon, hogy a Spar vezérigazgatója valósat állított. E bizonyíték híján az állítás szerintük valótlannak tekintendő.

A Kúria a kettős mércével kapcsolatos vádakat azzal utasította el, hogy a Tüttő és Budai közötti ügy nem sajtóper, hanem személyiségi jogi per. Budai Gyula a Facebookon tette meg állításait, nem pedig egy sajtóorgánumban. Litresits András úgy véli, hogy ezt figyelmen kívül kellene hagyni, és a Kúriának figyelembe kellett volna vennie, hogy a közügyek szabad megvitatása áll a középpontban, így a sajtó nem vonható felelősségre. Továbbá, hangsúlyozta, hogy nem reális elvárás, hogy külföldi lapokban megjelent nyilatkozatok miatt magyar bíróságok bevonjanak külföldi állampolgárokat, államfőket vagy vállalatvezetőket, amikor a magyar miniszterelnököt kritizálják. Az ügyvéd szerint a Kúria döntése gyakorlatilag ellehetetleníti a külföldi sajtóelemzések elkészítését. Éppen ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és amennyiben szükséges, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) is eljuttatják az ügyet.

A Kúria döntése értelmében a Hírklikknek nemcsak a helyreigazítást kell teljesítenie, hanem 281 ezer forint összegű kártérítést is meg kell térítenie.