A gyüttmentek megjelenését megakadályozhatja az önazonossági törvény, de a lakások értékének csökkenése ebből a szempontból nem állítható meg.
Az ingatlanvásárlás folyamata számos kihívással jár, ám a települések önazonosságának védelmét célzó szabályozás valószínűleg nem fogja előidézni a várt pozitív hatásokat.
A július 1-jén életbe lépett törvénnyel kapcsolatban számos tévhit terjedt el, különösen a települések önazonosságát védő intézkedésekkel összefüggésben, amelyek a helyi önkormányzatok és lakosok elővásárlási jogát érintik. Az egyik legelterjedtebb félreértés, hogy e jogok révén az önkormányzatok vagy a helyi gazdagok kedvező áron juthatnak hozzá az értékesítésre kínált ingatlanokhoz. Ez gyakran azt a benyomást kelti, hogy a települések vezetői vagy az őket támogató üzleti körök előnyhöz juthatnak, ami valójában nem így van.
Bár az adásvételt akár több hónapra is megakaszthatja az elővásárlási folyamat, a mutyizás lehetőségét erősen korlátozza az, hogy az ingatlanért bejelentkező az eladó és a reménybeli vevő által kialkudottakkal azonos feltételekkel léphet az utóbbi helyébe. Ez tehát önmagában nem csökkenti az ingatlanok értékét, azonban maga a törvény szülte jogbizonytalanság kedvezőtlen folyamatokat indíthat.
Lehetséges, hogy a helyi lakosoknak tényleg nem tetszik a fejlődés, de...
A törvény kapcsán felvetődhet a szabad tulajdonszerzés jogának sérelme, ami miatt az új jogszabály alkotmányossági kérdéseket is felraise.
Az, hogy egy település infrastruktúrája túlzottan meg van terhelve, komoly kihívást jelent, és ennek hátterében a több mint egy évtizede tartó rezsicsökkentés áll. Az önkormányzatoknak sajnos nem áll rendelkezésükre elegendő forrás ahhoz, hogy a közműveket fejlesszék vagy bővítsék, ami súlyosbítja a helyzetet.
