A Gellért-hegy története: A kelta fellegvártól a csillagvizsgáló csúcsáig A Gellért-hegy, Budapest egyik legismertebb és legimpozánsabb természeti képződménye, nem csupán szép panorámát nyújt, hanem gazdag történelemmel is rendelkezik. A hegy gyökerei eg

Budapest szívében található a Gellért-hegy, amely nem csupán természeti szépségével, hanem gazdag történelmi örökségével is lenyűgöz. Ez a világörökségi helyszín évezredek emlékét őrzi, csodálatos panorámát nyújtva a városra, miközben rejtett kincseivel és különleges növényvilágával várja a felfedezőket. A hegy ikonikus alakjai, mint a Citadella és a Szabadság-szobor, a történelem tanúiként állnak, de a Gellért-hegy sok más érdekességet is tartogat a látogatók számára, akik szeretnék felfedezni Budapest e varázslatos zugát.

A Gellért-hegy története több mint kétezer évre tekint vissza, gazdag eseményekkel és változásokkal teli időszakot ölel fel. Az i.e. 1. században a keltákhoz tartozó eraviszkusz törzs alapította meg itt saját oppidumát, ami nem csupán egy földvár volt, hanem egy komplex politikai, gazdasági és vallási központ is. A hegy csúcsán elhelyezkedő település stratégiai előnyöket biztosított, hiszen a Duna közelében emelkedett ki, így lehetővé téve a törzs számára a környező területek uralmának megszilárdítását – olvashatjuk a PestBudán.

A kelták után, a népvándorlás és a magyar honfoglalás időszakában a hegy története a múlt homályába veszett. Azonban 1046-ban új fényben tűnt fel: a hagyomány szerint Szent Gellért püspököt innen taszították a mélységbe. Gellért vértanúsága után hamarosan szentté avatták, és a hegy is az ő nevét örökölte. Érdekes, hogy a Gellért-hegy elnevezés már az Árpád-házi Szent Margit boldoggá avatásának irataiban is felbukkan, míg a korábbi időszakban a Kelen-hegy név volt a legelterjedtebb.

A középkor és a török hódoltság időszakában a hegy stratégiai szerepe újra fontos szereplővé vált a térség védelmében. 1541-ben a törökök egy kőalapú palánkvárat emeltek a hegy csúcsán, amelyről Evlia Cselebi, a híres török utazó, részletesen írt. A Gellért-hegyi erődítmény többször is meghatározó szerepet játszott Budavár ostromain, különösen a 17. századi török kiűzés során, amikor a hegy védelmi vonala kulcsszereplővé vált a harcok során.

A háborús idők elteltével a hegy csúcsán vallási emlékek jelentek meg: 1715-ben jezsuiták hozták létre a keresztutat és a kálváriát, amelyek egészen a 19. század végéig szolgálták a hívők lelki igényeit.

A 19. század elején új fejezet nyílt a Gellért-hegy történetében. 1813-ban Pasquich János és Pollack Mihály tervei nyomán csillagvizsgáló létesült a hegy csúcsán, amely hamarosan a magyar térképészet egyik kiemelkedő központjává vált. Az épület a kor leginnovatívabb csillagászati berendezéseivel büszkélkedett. Azonban az 1849-es szabadságharc idején súlyos károkat szenvedett el, mivel a honvédcsapatok onnan irányították a tüzérséget Buda ostrománál.

1850 és 1854 között a csillagvizsgáló körül megépült a Citadella, amelyet az osztrák császári hadsereg állított fel a forradalom leverése után, hogy megszilárdítsa a város feletti ellenőrzését. Noha az erőd sosem működött aktív katonai bázisként, 1899-ben, amikor a katonaság elhagyta a területet, szimbolikus értelemben harcképtelenné vált.

A 19. század második felében a Gellért-hegy kopár oldalait parkosítani kezdték. Sétautakat alakítottak ki, fákat ültettek, és a hegy egyre inkább Budapest zöld szívévé vált. Az 1920-as, 1930-as években angolkert stílusú parkokat hoztak létre, amelyek ma is kedvelt kirándulóhelyek.

A II. világháború következtében a Gellért-hegy és a Citadella állapota fokozatosan romlani kezdett. Annak ellenére, hogy 1987-ben a Gellért-hegy a világörökség részévé vált, és 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították, a Citadella és környezete sokáig elhanyagolt sorsra jutott.

A jelenleg folyamatban lévő átfogó felújítási program célja, hogy a Gellért-hegy és a Citadella új, méltó szerephez jussanak. A projekt keretében tervezik egy új közpark kialakítását, valamint egy kiállítás létrehozását, amely a magyarság szabadságküzdelmeit hivatott bemutatni. A célkitűzés az, hogy Budapest egyik leglátogatottabb helyszíne a helyi lakosok és a turisták számára egyaránt vonzó, gazdag tartalommal bíró célponttá váljon.

A Gellért-hegy, amely kelta fellegvárként indult, és a csillagvizsgálóval vagy a Citadellával is gazdagította Budapest történetét, ma is a város egyik legjelentősebb szimbóluma. Története a múltunk egy darabja, amely most új fejezetet nyit a jövő számára.

Itt van néhány másik cikk, amelyeket érdemes felfedezni: