A gazdagok nagyobb mértékben hozzájárulnak a bolygó felmelegedéséhez | National Geographic A tehetősek élete és fogyasztási szokásai jelentős hatással vannak a környezeti válságra. A luxus életmód és a nagy energiaigényű életvitel nemcsak a globális felm

Az emberek leggazdagabb 10 százaléka felelős a Föld 1990 óta lezajlott felmelegedésének kétharmadáért.

A kutatási eredmény nem okoz meglepetést, hiszen már korábban is számos kisebb részlet utalt arra, hogy a mérleg hasonlóan hajlik. A Nature Climate Change című szaklapban publikált tanulmány pedig pontos számadatokkal támasztja alá ezeket a megfigyeléseket.

A legfelső 1 százalék a legnagyobb hőhullámokhoz 26-szor, míg az aszályokhoz (például az Amazóniában tapasztalható pusztító szárazság) 17-szer nagyobb mértékben járult hozzá, mint a globális átlag. A globális felmelegedés kétharmada a leggazdagabb 10 százaléknak tulajdonítható, ami szoros összefüggésben áll az éghajlati szélsőségek fokozódásával is.

A kutatás keretében alapos elemzést végeztek a gazdasági adatok és a klímaszimulációk révén, lehetővé téve ezzel az egyes éghajlati eseményekhez leginkább hozzájáruló jövedelmi csoportok azonosítását.

A tehetős rétegek fogyasztási magatartása és beruházási döntései jelentősen hozzájárulnak a klímaváltozás előrehaladásához, és aránytalanul nagy felelősséget hárítanak az extrém időjárási jelenségekért. Ezek a szélsőséges éghajlati események azonban leginkább azokat a területeket érintik, amelyek jellemzően szegény országok, illetve alacsony kibocsátású régiók.

"A kutatásunk kimutatta, hogy az extrém éghajlati hatásokat nemcsak a megfoghatatlan globális kibocsátáshoz lehet kötni, hanem közvetlenül összefüggésbe hozható az életmóddal és befektetésekkel, ezek pedig a jövedelemmel" - magyarázta Sarah Schöngart, a kutatás vezetője. "A gazdagok kibocsájtása igen nagy szerepet játszik az éghajlati szélsőségekben, eszerint pedig olyan klímapolitikai döntésekre van szükség, ami az ő kibocsátásukat csökkenti."

Carl-Friedrich Schleussner, a kutatás egyik résztvevője hangsúlyozta, hogy "ha mindenki annyi kibocsátást generált volna, mint a bolygónk legszegényebb felének tagjai, akkor 1990 óta csupán elenyésző mértékű növekedést tapasztalhattunk volna." Ezt az egyenlőtlenséget sürgősen kezelni kell, mert nélküle lehetetlen a klímacélok elérésének közelébe jutni.

A kutatók kiemelték, hogy a legfelsőbb jövedelmi réteg esetében nem csupán a személyes fogyasztás mértékét érdemes figyelembe venni, hanem sokkal inkább a befektetéseik hatását. Ráadásul, ha a befektetések által generált környezeti terhelést célozzák meg, akkor jelentős előrelépéseket érhetünk el a klímaváltozás elleni küzdelemben.