A fékpedál: Halász János politikai pályafutásának mélyrepülése Halász János politikai karrierje nemcsak sikerekről, hanem megannyi kihívásról is tanúskodik. Azonban egy különös esemény, amely egy fékpedálhoz kapcsolódik, végleg megpecsételte hírnevét, és
A 2000-es évek elején Halász János fideszes parlamenti képviselő Debrecenben éppen egy fogadáson állt sorba üdítőért, amikor a pincér gyanútlanul egy Heinekent ajánlott neki. Erre a politikus vicceskedve felhördült: "Hiszen azon vörös csillag van!" Mire egy mögötte álló helyi újságíró - aki ismerte őt régről - odaszólt neki: "Ugyan, Jánoskám, az MSZMP-ben nem zavart a vörös csillag?"
A beszólás hátterében nem csupán az állt, hogy Halász MSZMP-tag lett volna. Sokkal inkább az, hogy volt felesége családja az 1980-as években az állampárt debreceni vezető figurái közé tartozott. E tudatában kifejezetten furcsának tűnik, hogy Halász, amint bejutott a parlamentbe, azzal a céllal lépett fel, hogy eltávolítsák a Munkásállam című, Bernáth Aurél által alkotott munkásmozgalmi falfestményt a képviselői irodaház faláról.
A beszólás másik hátterében az húzódott meg, hogy Halász politikai pályafutása – amelyről ő maga hajlamos elfeledkezni – az MSZP-SZDSZ kormányzásának időszakában vette kezdetét. Ekkor ugyanis, a szabaddemokraták támogatásával, sikeresen megszerezte mandátumát egy időközi önkormányzati választáson Debrecenben, ahol az SZDSZ által vezetett közgyűlés kulturális bizottságának alelnökévé választották. Ekkoriban a városban és Hajdú-Bihar megyében lelkes civil szervezőként, sőt, lánglelkű aktivistaként ismerték, aki az első debreceni civil rádió egyik alapító tagja volt. Halász szenvedélyesen támogatta az alternatív közösségeket, rajongott az underground zenekarokért, és a civil szféra volt az élete mozgatórugója.
Ilyen ígéretes előzmények után meglepő, hogy Halász, aki azóta számos fontos pozíciót betöltött - köztük parlamenti államtitkár, kulturális államtitkár és frakciószóvivő - valójában nem hagyott mélyebb nyomot politikai tevékenysége során. Az egyik legemlékezetesebb pillanat a pályafutásában a 2001-es ingatlanbotrányhoz köthető, amikor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság összesen 1740 állami ingatlant ajánlott fel közhasznú civil szervezetek számára. Az ingatlanok elosztásáról Halász által vezetett ad hoc bizottság döntött, és a folyamat rendkívül szürreális elemekkel volt fűszerezve. Az egyik legfurcsább esetek:
Akik közelebbről ismerik, azt mondják róla: olyan simulékony, hogy a Fideszben minden szerepre fel lehet használni. Debrecenben máig beszélik: amikor Kósa Lajos 2014-ben otthagyta a polgármesteri széket, a Fidesz "felsőbb köreiből" az az ukáz érkezett a helyiekhez, hogy a helyére Halászt kell ültetni. A helyiek azonban túl jól ismerték, megakadályozták a jelölését, így lett polgármester az a Papp László, aki Halásznál valóban rátermettebb és okosabb ember.
Halász úgy tűnik, most érkezett el politikai pályafutása egyik legnehezebb pillanatához, amikor is benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely a "szuverenitás védelmét" hirdeti, és az "átláthatóságot" hangsúlyozza, de valójában a civil szervezeteket és a sajtót súlyosan veszélyezteti.
Azzal a Halász Jánossal, aki a rendszerváltáskor a civil élet egyik motorja volt, most a "fékpedál" szerepét játszatták el.
Egykori fiatal önmaga valószínűleg szomorúsággal töltené el, ha meglátná azt az ismeretlen arcot, amely reggelente visszanéz rá a tükörből.
