Pélpusztán sajnálatos módon 80 borjút kellett leölni a kéknyelv-betegség miatt. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy ez a lépés elengedhetetlen volt az állomány védelme és a további fertőzések megelőzése érdekében.

A Pélpusztai Mezőgazdasági Zrt. marhatelepén 80 borjút kellett leölni, miután a kéknyelv nevű betegség felütötte a fejét. Ezen kívül hétvégén 10 állat magától is elhullott, ahogy arról a Telex beszámolt.

Sári Ferenc vezérigazgató a Facebook-oldalán megosztotta, hogy a helyzetet súlyosan befolyásolja a betegség jelenléte a telepen. Ennek következtében az állatokat megfigyelési zárlat alatt kell tartani, ami azt jelenti, hogy nem hagyhatják el a telepet. A helyzet rosszabbodik, mivel egyre több állat gyűlik össze szűk helyen.

Az állapotok nem csupán az állatok, hanem a dolgozók számára is komoly kockázatot jelentenek. A túlzsúfolt környezetben, ahol az állatokat próbálják gondozni és vérmintákat venni tőlük a laboratóriumi elemzéshez, a helyzet rendkívül feszültté válik. Egyik dolgozó súlyos trombózissal került kórházba, míg egy másik munkatársat egy nagyobb borjú váratlanul fejbe rúgott, ami jól mutatja, mennyire kiszolgáltatottak lehetnek a körülmények között.

Sári a Telexnek nyilatkozva elmondta, hogy Heves megyében rábukkant egy üres marhatelepre, amely környékén 20 kilométeres körzetben nem találhatóak szarvasmarhák. Ez a telep alkalmas lett volna arra, hogy befogadjon néhány állatot, és a helyi hatóságok, Heves és Fejér megye illetékesei is támogatták az ötletet. Az előkészületek már javában folytak, amikor a központi hatóság váratlanul megakadályozta a terv megvalósítását.

A hatósági döntések sorozatos hibái miatt sajnos állatkínzás zajlik a környezetünkben. Amikor az utóbbi időben kifejeztem az elégedetlenségemet ezzel kapcsolatban, nem egyszer kaptam a hatóság képviselőitől a következő választ: „Ha nem tetszik a rendszer, akkor megoldható, hogy véget vessünk neki.”

- Kérjük, fogalmazza meg egyedien a szöveget: - mondja a vezérigazgató.

A Nébih hozzászólása szerint a legfrissebb, áprilisi szabályozás értelmében a beoltott és védettnek minősített állatok szabadon szállíthatók a telepekről.

A vezérigazgató elmondása szerint amikor az országos főállatorvos áprilisban kiadta az engedélyt, hogy lehet kéknyelv ellen oltani az állatokat, az országban nem volt még engedélyezett vakcina. Azóta lett, abból az országban csak a Pélpusztai Zrt. kapott, összesen 6000 darabot, amivel egyszer végig oltották az állományt. A védettség azonban két oltás után alakul ki, a másodikat három héttel az első után kellene beadni, annyi vakcina viszont nem volt, hogy a második oltást is beadják. Sári szerint a hatóság azzal nyugtatja őt, hogy a héten érkeznek még vakcinák, azonban az első oltás óta már 8 hét telt el, így kérdéses, hogy ennyi idő után használ-e a második oltás.