2025 első hónapjaiban Magyarország potenciális munkaerő-tartaléka körülbelül 311 ezer főt számlált.
2025 I. negyedévében 311 ezer fő alkotta a potenciális munkaerő-tartalékot, 13 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, de 5 ezer fővel több, mint 2024. IV. negyedévben - derül ki a statisztikai hivatal adataiból.
Az üres álláshelyek betöltésének forrása lehet az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalék - emlékeztet a statisztikai hivatal "Munkaerőpiaci folyamatok, 2025. I. negyedév" című kiadványa. Ebbe a körbe tartoznak a(z aktívan munkát kereső és a rendelkezésre állás kritériumát is teljesítő) munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem keresők, illetve a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítők. (A rendelkezésre állás kritériumának az nem felel meg, aki két héten belül nem tudna munkába állni akkor sem, ha találna megfelelő állást.)
2025 első negyedévében a munkaerő-tartalék létszáma elérte a 311 ezer főt. Ebből a munkaerőpiaci csoportból több mint kétharmada, körülbelül 68 százalék, munkanélküli volt. Ezen kívül a tartalékosok 21 százaléka aktívan nem keresett munkát, mivel úgy érezték, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő álláslehetőségek, azonban szándékukban állt dolgozni.
2025 első negyedévében a potenciális munkaerő-tartalék összesen 164,2 ezer férfiból és 146,7 ezer nőből állt. Mindkét nem esetében növekedett azoknak az aránya, akik szeretnének munkát vállalni, de nem keresnek aktívan állást. Érdekes módon a munkanélküliek körében, akik aktívan részt vesznek a munkaerőpiacon, a férfiak és nők arányai megnövekedtek. Az alulfoglalkoztatottak helyzete viszont kiegyenlítődött: míg a férfiaknál emelkedett az alulfoglalkoztatottak száma, addig a nőknél csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A munkaerő-tartalék korcsoportos megoszlása lényegében változatlan maradt. 2025 első negyedévében a legnagyobb munkaerő-tartalékot a 25-54 évesek köréből regisztrálták, összesen 206 ezer főt. Ezt követően a 15-24 éves fiatalok álltak a sorban 53 ezer fővel, míg az 54 év felettiek csoportja 52 ezer főt képviselt. Mindhárom korosztályban a potenciális munkaerő-tartalék jelentős része a munkanélküliekből tevődött össze.
A munkaerő kínálat területi eloszlása egyenetlen. A területi egyenlőtlenségek jelentősek, egyes térségekben munkaerőhiány van, míg máshol jelentős többlet áll rendelkezésre. A potenciális munkaerő-tartalék népességen belüli aránya a kevés betöltetlen munkalehetőséget kínáló Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legmagasabb. Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egy üres álláshelyre 21, illetve 20 munkaerő-tartalékba tartozó ember jutott. Szűkebb a munkáltatók mozgástere Komárom-Esztergom, Fejér és Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol abszolút értékben és a kereslethez képest is kevés volt azok száma, akik dolgoznának.
