A kormány szándéka, hogy a 137 oldal terjedelmű veszélyhelyzeti rendeleteket törvényerőre emelje, új dimenziót nyithat a jogi szabályozásban. Ez a lépés nemcsak a jogi kereteket érinti, hanem a társadalmi és politikai diskurzusra is hatással lehet, hiszen
A tűzszünet előkészületei során a kormány úgy döntött, hogy a több éves háborús veszélyhelyzeti intézkedések közül 137 oldalnyi jogszabályt emelnek törvényi szintre, összesen 258 új paragrafus megalkotásával. E változások kiterjednek a menekültügyi eljárásokra, az árfigyelő rendszer működésére, a taxitarifákra, valamint a jegyzőkönyvek titkosságára is.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzeti intézkedések törvényi szintre emelését célozza. Ez a lépés azt jelzi, hogy az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 2022 óta bevezetett számos kormányrendelet közül több is magasabb jogi kategóriába, törvényi szintre kerülhet, ezzel is biztosítva a jogi keretek stabilitását és tartósságát.
A jelek alapján úgy tűnik, hogy a kormányzat a háborús veszélyhelyzet megszüntetésére készül. Az indoklásban világosan kifejtik: "Az utóbbi időszakban olyan események történtek, amelyek valószínűvé teszik, hogy az orosz és az ukrán fél tűzszüneti megállapodásra jut."
Bár a törvényjavaslat terjedelmes, nem minden egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletet érint az elmúlt évek folyamán, hiszen ezek száma jóval meghaladja a kiválasztottakat. Csak azokat a rendeleteket veszi számításba, amelyeket a kormány indokolt fenntartani, és ezeket átmeneti szabályként, valamint a normál jogrend keretein belül erősíti meg. Mindazonáltal áprilistól újabb hat hónappal tervezik meghosszabbítani a veszélyhelyzetet.
A 137 oldalnyi törvényjavaslat 258 paragrafusból áll és több fejezetre bontva sok különböző témájú rendelet "törvényesítését" tartalmazza. Így például a menekültügyi eljárásokat érintő szabályokét, amely szerint jelenleg csak két külföldi magyar nagykövetségen lehet menedékkérelmet benyújtani. Törvénybe átültetve tartanák meg az Ukrajnából érkezett menekülteket érintő ellátások, intézkedések körét is.
A kormányrendeletben előírt fix taxitarifa ezentúl törvényben élne tovább, de az így megőrzendő szabályok közé tartozik a korábban a HVG és a kormányzat közötti peres eljárásra szabva készített "lex HVG" is, amely előírja, hogy titkosak, vagyis közérdekű adatigénylésre sem adhatók ki 30 évig a különféle operatív törzsek üléseinek jegyzőkönyvei - a Covid-járvány idején döntéshozó törzsé sem.
Amennyiben az Országgyűlés jóváhagyja a Semjén által előterjesztett javaslatcsomagot, a hatósági árfigyelő rendszer, valamint a társasházi napelemes rendszerek telepítésének szabályai nem kormányrendeletként, hanem törvényként fognak működni. A javaslat széles spektrumot ölel fel, nehéz is lenne felsorolni minden aspektusát, de a 137 oldalas dokumentumban találhatóak hivatkozások a tranzakciós díjakkal és a szén-dioxid kvótákkal kapcsolatos rendelkezésekre, valamint az otthonápolási őrizet, a rezsivédelem és a Bethlen Gábor Alap szabályozására is.
