Paraziták dinnyében
Lásd: Az uborka kolletotrihumos betegsége A tök kladospóriumos betegsége Lásd: Az uborka kladospóriumos betegsége Uborka Cucumis sativus L. Nem fertőző betegségek A termés keseredése A termés minőségét nagymértékben rontja. A termés sem közvetlen fogyasztásra, sem konzerv- és hűtőipari feldolgozásra nem alkalmas. A tünetekre jellemző, hogy a termés elsősorban a kocsány és a bibepont felőli részén keserű ízű. A termés keseredése fajtatulajdonság. Az uborka őshazájában, Kelet-Ázsiában található vad uborkafajok termése nagyon keserű.
A nemesítői munka eredményeképpen a termés keserűsége fokozatosan csökkent vagy paraziták dinnyében. Egyes fajták esetében azonban a keseredésre való hajlam még megmaradt.
Paraziták a görögdinnyeben, Te kidobod a görögdinnye magját? Ezután nem fogod! - Blikk Rúzs
E hajlamot paraziták dinnyében környezeti tényezők, így a hosszú ideig tartó szárazság, a hőmérsékletingadozás, a hosszan tartó borús időjárást követő erős napsütés, és a tápanyagellátási zavarok fokozhatják. A keseredésre paraziták dinnyében uborkafajták a termesztésből fokozatosan kiszorulnak. A hajtatásra és szabadföldi termesztésre alkalmas új fajták már keseredésmentesek.
Az uborka keseredésre való hajlamát a fajtaleírások közlik. Lehetőleg ne termesszünk keseredésre hajlamos fajtákat. A termés görbülése A termés minőségét befolyásolja. A tünetekre jellemző, hogy a termés vége elvékonyodik és elgörbül. Előidézője az alacsony 14 °C körüli léghőmérséklet a terméskötődés és -fejlődés időszakában.
Az uborka melegigényes növény, hőmérsékleti optimuma 25±7 °C, az ettől eltérő hőmérséklet káros hatású az uborkára. A termés lehullása Akkor következik be, ha a terméskötődés és -fejlődés időszakában a léghőmérséklet 10—12 °C körül van. Az uborka lankadása Alacsony talajhőmérsékleten az uborka gyengén fejlődik és a levelek lankadnak.
Időleges lankadás a talaj hidegvizes öntözésekor is bekövetkezhet. Az uborka lankadása, majd hervadása műtrágyamérgezés, vagy a talajba juttatott növényvédőszer-mérgezés következménye is lehet.
Vírusos betegségek Uborkamozaik Jelentőség. A betegséget a kabakosokról körül az USA-ban közölték, később az egész világon az uborka gyakori és jelentős betegségeként tartották számon. A betegség nagy terméskiesést okoz, mert a beteg tövek gyengén fejlettek, termést alig hoznak, a termések pedig aprók, deformáltak. Gazdanövényköre közel 40 növénycsaládba tartozó fajból áll. Így gazdanövények a kabakosok is. A kelet-ázsiai uborkafajok a kórokozóval szemben toleránsak.
\
A levélen és a termésen figyelhetők meg a tünetek. A levélen először sárga foltok jelennek meg, később tipikus mozaikfoltok és apró nekrózisok alakulnak ki, a levelek hullámosak, deformáltak, az egészségesekhez viszonyítva kisebbek lesznek. A levélnyél és az inda rövidebb lesz, a tövek fejlődésükben visszamaradnak. A termés apró és márványozott lesz, rajta dudorok figyelhetők meg Egyfonalú RNS vírus. Izometrikus, gömb alakú, afidofil, stylet-borne vírus.
Paraziták görögdinnye tisztítása
A paraziták dinnyében lefolyása. A fertőzési források a szabadban áttelelő, különböző növénycsaládokba tartozó növények. A kórokozót a levéltetvek terjesztik. Mintegy 60 vírusátvivő levéltetűfaj ismert, ezek közül a kabakosok esetében a feketerépa-levéltetű Aphis fabaeaz uborka-levéltetű Aphis gossypii és a zöld őszibarack-levéltetű Myzus persicae a legjelentősebbek.
A levéltetvek a vírust csak kis távolságra hurcolják, és a szívás után a kórokozót azonnal leadják. A megbetegedés ideje és mértéke a levéltetvek gradációjától függ.
Uborkamagképű galandféreg (Dipylidium caninum) - csak egyszerűen féreg gyógymód felnőttek számára
A vírus növénynedvvel is átvihető. A termesztett kabakosok magjával nem vihető át. Magátvitel csak a vaduborka Echinocystis lobata esetében fordul elő. Tekintettel arra, hogy a kórokozónak számos gazdanövénye van, a növényfajok közötti izolációs távolság betartásának kisebb jelentősége van.
Arra azonban törekedjünk, hogy lehetőleg ne termesszünk egymáshoz közel kabakos növényeket. Döntő fontosságú a vírusvektor levéltetvek elleni rendszeres védékezés. Számos fajta CMV ellenállósággal rendelkezik. Az uborka sárga mozaikja Lásd: A tök sárga mozaikja Baktériumos betegség Az uborka pszeudomonászos betegsége Jelentőség. A betegséget először ben az USA-ból közölték. Európában először Dániában paraziták dinnyében, paraziták dinnyében.
Ezt követően a betegség Közép- és Dél-Európában terjedt el. A betegség szabad földön csapadékos, meleg nyarakon, vagy öntözött növényállományban nagy jelentőségű.
Sík művelésű uborkán gyakrabban, a támrendszer mellett nevelt uborkán ritkábban fordul elő. A lombpusztulás és a termésrothadás miatt a termés mennyisége és minősége csökken.
Kabakosok, gyakorlatilag azonban az uborka. A levélen, a levélnyélen, a száron, valamint a termésen figyelhetők meg a tünetek. A sziklevélen sárgászöld, kerek vagy szabálytalan foltok jelentkeznek. A lomblevélen 3mm átmérőjű, erek által határolt, szögletes foltok láthatók.
Kertészeti növénykórtan
A foltok először vizenyősek, később vagy kifehérednek, vagy pedig barna színűek lesznek. A folt felületén csapadékos időben baktériumnyálka tör elő, száraz körülmények között pedig a beszáradt baktériumnyálka fénylő bevonata figyelhető meg. Ha a hogyan alkalmazkodnak a paraziták a testhez összeolvadnak, akkor a levelek elpusztulnak. A paraziták eltávolítása a testből népi gyógyszerekkel levélnyélen és a száron megnyúlt, ovális foltok láthatók, felületüket szintén baktériumnyálka borítja.
A termésen, leggyakrabban annak talajra fekvő alsó részén és a tüskék körül 3 mm átmérőjű, kerek, vizenyős, enyhén besüppedő foltok láthatók. A foltok felületén baktériumnyálka és mézgakiválás figyelhető meg. A folt alatti szövetek barna színűek Pseudomonas syringae pv. Paraziták dinnyében fertőzési források lehetnek a beteg növénymaradványok, ha ugyanazon a területen előző évben uborkát vagy más kabakos növényeket termesztettek. A legfontosabb fertőzési forrás a vetőmag, ahol a kórokozó főleg a mag felületén helyezkedik el.
Kimutatták azonban, hogy a kórokozó a mag belsejében az endospermiumban, a funikulusz parenhímasejtjeiben és az embrióban is előfordulhat. A baktérium a magra két módon kerülhet.
Te kiköpöd vagy lenyeled? A görögdinnye magja nagyon hasznos! | Lótusz
Az egyik esetben a kórokozó még a vegetációs időben a termés belsejébe, a folt alatti szövetrészekben lévő magvakba jut, a másik esetben pedig magnyeréskor a termés felületén lévő baktérium a magvakra mosódik. A magról a baktérium a csíranövényekre, majd a lomblevelekre és a termésre kerül. A növényrészeken nagy tömegben képződött baktériumnyálka elsősorban vízcseppekkel terjed, de kimutatták, hogy a rovarok is baktériumátvivők lehetnek.
A baktérium a növény szövetébe a sztómákon, hidatódákon és a sebeken keresztül hatol be. Sebek főleg homokveréstől és a termés tüskéinek letöréséből adódnak.
A baktérium optimális hőmérsékleti igénye magas, 25—28 °C. Hőmérsékleti minimuma 0 °C körül, hőmérsékleti maximuma paraziták dinnyében 35 °C körül van. A növényfelület hosszan tartó nedvessége a kórokozó számára kedvező. Ugyanazon a területen egymást követő években ne termesszünk uborkát, vagy más kabakos növényt. Vetőmagot csak egészséges termésekről szabad nyerni.
- Őszintén a méregtelenítésről egy természetgyógyásztól - Paraziták a görögdinnyeben
- Paraziták görögdinnye tisztítása - Horogféreg (Ancylostoma duodenale)
- Paraziták görögdinnye tisztítása. Milyen gyógyhatása van a keserű dinnyének?
- Parazitát talált a vizeletben
- Őszintén a méregtelenítésről egy természetgyógyásztól Kezdőlap » HKO gyógymódok » Méregtelenítés — a szervezet komplex tisztítása Méregtelenítés — a szervezet komplex tisztítása Egy átlagos ember manapság túl sok feldolgozott élelmiszert, túl sok szénhidrátot, cukrot, túl sok zsíros ételt fogyaszt.
- A kancának férgei vannak
A magvakat feltétlenül csávázni kell. A magvak csávázására a kasugamicin tartalmú szer eredményesen használható. Az állománypermetezés akkor eredményes, ha a permetezéseket a megbetegedés előtti, vagyis a preinfekcionális időszakban végezzük el. A betegség megjelenése utáni, vagyis a posztinfekcionális időszakban végrehajtott permetezések eredménytelenek.
A megbetegedés előtti permetezések is csak akkor eredményesek, ha a permetezési időköz 10 nap. Így az első biztonsági védekezést már 2—3 lombleveles korban, a szabad földön termesztett korai vetésű uborka esetében május elején kell megkezdeni, majd az újabb növényrészek gyors permetléborítása miatt paraziták dinnyében helmint tesztek válaszokkal legalább 6 alkalommal kell permetezni.
Július elejétől még 2—3 alkalommal, 10 napos időközzel végzett kiegészítő permetezésre lehet szükség. Védekezésre a kasugamicin, a rézszulfát, a rézhidroxid vagy a rézoxiklorid tartalmú permetezőszerek jöhetnek számításba. A fungicidekhez tett nedvesítőszer a fungicid paraziták dinnyében alig növeli.
Tekintettel arra, hogy az uborka a sorközt gyorsan benövi, célszerű 20 m-ként 1,5 m-es művelőutat hagyni. Gombás betegségek Uborkaperonoszpóra Jelentőség. A betegséget először ban Kubában észlelték, majd ben az USA-ból közölték. Európában a betegség az as évek elején terjedt el, Magyarországon ban lépett fel.
A betegség hazánkban — a korabeli közlemények szerint az uborkán és a sárgadinnyén nagy károkat idézett elő. Azóta a betegség szórványosan fordult elő. A betegség az utóbbi években az uborka legjelentősebb betegségévé vált, számos helyen az uborka termesztését meghiúsította. A kabakos növényfajok, elsősorban az uborka. Ezenkívül a sárgadinynye, valamint a tökfajok. Görögdinnyén a betegséget eddig nem észleltük.
A levél színén először 3—5 milliméteres, sárgászöld, szögletes foltok képződnek, amelyek hamarosan összeolvadnak, emiatt a levél nagy része sárgászöld lesz. A levél fonákán lilásbarna bevonat sporangiumtartó gyep jelenik meg. E betegség fő tünete tehát más peronoszpórával ellentétben nem fehér, hanem lilásbarna bevonat. Felismerését nehezíti, hogy e dús lilásbarna bevonat csak esetenként mutatkozik a levél fonákán, legtöbbször szabad szemmel csak nehezen észrevehető gyér sporangiumtartó gyep alakul ki.
Később a paraziták dinnyében elhalnak, világosbarna színűek lesznek, a levéllemez rongyolódik. Végül a levéllemez elpusztul, a levélnyél és az inda paraziták dinnyében egészséges marad Paraziták dinnyében cubensis Berk. Oospórás gomba. Oospóra nem, vagy ritkán képződik. A fertőzési források a beteg, elpusztult levelek, amelyeken a kórokozó sporangiumai hosszú ideig életképesek maradnak.
A kiszáradást jól tűrő sporangiumok légárammal nagy távolságra kerülnek, sőt az időjárási frontokkal, távolabbi országokból is életképesen továbbjutnak. Emiatt több paraziták dinnyében kiterjedő járvány, azaz pandémia is kialakulhat.
Mindebből az következik, hogy egy adott területen a leggondosabb higiéniai rendszabályok betartása ellenére is számítani kell a betegség fellépésére. A növényállományban a sporangiumok légmozgással terjednek. A kórokozó hőmérsékleti igénye alacsony, 15—20 °C közötti. A hűvösebb és a melegebb időjárást 8—30 °C hőmérsékleti tartományban egyaránt jól elviseli. A fertőzés számára igen előnyös a levélfelület nedvessége.
Ha a kórokozó hőmérsékleti optimumán 5 óra hosszat nedves a levélfelület, akkor a fertőzés létrejöhet. Szabad földön a harmat és az eső, hajtatóházban a magas relatív páratartalom, továbbá a növény felülről öntözése nagymértékben segítik a fertőzést.
A levélfelület néhány órás nedvessége elegendő ahhoz, hogy a légmozgással a növényre került sporangiumokból a mozgó spórák tömege szabaduljon ki és a légzőnyílásokon keresztül behatoljon. Emiatt a betegség rendkívül gyors lefolyású. Az első tünetek észlelését követően, ha a kórokozó számára kedvezőek a környezeti feltételek, két héten belül szinte teljes levélpusztulás paraziták dinnyében be.
A betegség rendszeres előfordulása és súlyossága miatt az utóbbi években a peronoszpóra-ellenálló uborkafajták előállítása előtérbe került. Ma már egyre több ellenálló fajtát forgalmaznak.
A betegség leküzdése az uborka védelmének gerincét alkotja.
Biológiai fegyver a kaktuszok védelmére - Ecolounge
A termesztési eljárásokkal arra kell törekedni, hogy a levélfelületnedvesség-időtartamot a lehető legrövidebbre szűkítsük. Szabad földön a légjárhatóságot jobban biztosító támrendszeres termesztést kell előnyben részesíteni. A megelőző védekezést már a palántaneveléskor meg kell kezdeni, majd a kiültetés után folyamatosan kell védekezni. Hűvösebb időben, gyakori harmatképződéskor e védekezések döntő fontosságúak.
A betegség első tüneteinek észlelésekor további, kiegészítő védekezésre van szükség. Védekezésre a szisztémikus hatású benalaxil, cimoxanil, dimetomorf, fozetil-Al, efozit-Al és a krexozim-metil hatóanyagúak jönnek számításba. A szisztémikus szereket megelőző védekezésként paraziták dinnyében alacsony hőmérséklet, levélfelület-nedvesség vagy a betegség észlelésekor kell használni.
Uborkalisztharmat Jelentőség.
